A könyvbemutató nem csupán a versek felolvasásáról szólt, hanem kötetlen beszélgetés keretében adott lehetőséget arra, hogy a közönség közelebbről is megismerje a szerzőt és alkotói szemléletét. A beszélgetés során szó esett a költészet játékosságáról, az érzések és az emberi kapcsolatok szerepéről, valamint arról is, milyen gondolatok és személyes tapasztalatok jelenhetnek meg az írásokban.

Baranya Imre Kecskeméten született, gyermek- és ifjúkorát azonban Kunszentmiklóson töltötte, ahol középiskolai tanulmányait is végezte. A pedagógusi pályára a kecskeméti tanítóképző főiskolán készült, majd 2014-ben a Kodály Iskolában kezdett dolgozni, ahol öt éven át tanított. A beszélgetésből az is kiderült, hogy a tanítás mellett több területen is aktív: szeret kerékpározni, zenélni és asztaliteniszezni. Korábbi tanítványaival utóbbi sportágban diákolimpiai versenyeken is részt vett, és több mint ötven gyermekkel foglalkozott.

A költészet már hosszú ideje része az életének: elmondása szerint mintegy 25 éve ír verseket, első kötete azonban csak most jelent meg. A mintegy 125 alkotást tartalmazó Woodoo az élet különböző szakaszait követi végig, a gyermekkori írásoktól a felnőttkor verseiig. A művekben személyes élmények, szerelmek, csalódások, búcsúzások és nehezebb élethelyzetek is megjelennek. A kötet címét adó vudubaba a szerző számára az érzelmi sérülések jelképe, hiszen úgy fogalmazott, a versekben közvetíti azokat az érzéseket, amelyeket másként nehezen tudna szavakba önteni.

A program egyik emlékezetes részeként a szerző saját verseiből is ízelítőt adott. A felolvasás lehetőséget teremtett arra, hogy a közönség ne csak a beszélgetésen keresztül, hanem közvetlenül a műveken keresztül is kapcsolódjon a kötet hangulatához. A találkozón szó esett egy személyes egészségügyi megpróbáltatásról is, amelynek élménye a Satubancímű versben is megjelenik.

A találkozó végén a résztvevők egy közös játékba is bekapcsolódhattak. Állításokról kellett eldönteniük, hogy igazak-e a szerzőre, vagy éppen nem jellemzőek rá. Így többek között az is kiderült, hogy Baranya Imre számára fontosabb, hogy egy vers igaz legyen, mint hogy tökéletes, és a csendet sem viseli könnyen, egy napot sem szívesen tölt el benne.