A 2026. június 16. és 20. között megtartott bentlakásos tábornak Lakitelek adott otthont. A Homokhátságon élő vagy tanuló diákok innen indultak olyan helyszínekre, ahol a vízhiány következményeivel és az alkalmazkodás különböző lehetőségeivel találkozhattak.

A táborvezető beszámolója szerint az első napi gyakorlatban a résztvevők fele még azt jelezte, hogy nem foglalkoztatja a klímaváltozás. A zárókörben már arról beszéltek, hogy jelenlegi döntéseik a saját jövőjüket is befolyásolják. „Sikerült tudatosítani velük, hogy ez az ő felelősségük is” – fogalmazott Kárpáti Rita. A program ehhez a felismeréshez terepi megfigyelésekkel, játékos feladatokkal és közös alkotással adott kapaszkodókat. Külön kiemelendő, hogy a tábor a fenntarthatóságból tervezett érettségihez is adott gyakorlatot a résztvevőknek, hiszen kutatásra, csoportmunkára és önálló bemutatók készítésére épített.

Lakiteleken kerékpárral keresték fel a Színes-kertet, ahol egyetlen helyszínen többféle, eltérő vízellátottsághoz igazodó megoldást ismerhettek meg. A táborozók Szelesné Kása Ilona előadásán és a témához kapcsolódó nyomozós játékon keresztül megismerték a szárazkertet, az esőkertet, a komposztot, a holtfa-sövényt, a vizes élőhelyet, valamint a madár- és rovaritatókat. A diákok így a növények és élőhelyek megismerésén keresztül láthatták, hogyan függ össze a kert kialakítása, a víz megőrzése és az élővilág védelme. Céklából, lilakáposztából és bársonykából készített festékekkel rajzoltak is, és megismerkedtek a kerthez kapcsolódó diákvállalkozással.

A táborozók Bugacpusztaházára látogatása során a térség szárazodása és a víz újrahasznosítása került előtérbe. Kerekes László Zoltán polgármester a klímaváltozásról, a környék elsivatagosodásáról és a nemzedékek felelősségéről beszélt, majd bemutatta a település biológiai víztisztító rendszerét. A látogatás a vízhiány kérdését összekapcsolta azzal, hogy mi történik a vízzel a felhasználása után. A szervezők szakmai beszámolója szerint ez az előadás különösen erősen hatott a fiatalokra.

Bugacon, a Puszta Kapuja Információs Központban és a környező pusztában Pálfi Márk, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa segített megérteni a táj szárazodását és az elsivatagosodás problémáját. Itt a diákok a természetes élőhelyek felől közelíthettek a változásokhoz. 

Egy alsómonostori fóliás kertészetben pedig a mezőgazdaság alkalmazkodási lehetőségeit látták: megismerték a kókuszrostos termesztést, valamint az időjáráshoz és a növények igényeihez igazított víz- és tápanyag-adagolást. A helyszínek együtt mutatták meg, hogy a vízzel való gazdálkodás a kertektől a természetvédelemig és az élelmiszer-termelésig számos területet érint.

A tábor utolsó napjának feladataként a középiskolások a megszerzett tapasztalatokat Fejes-Martinez Krisztina tréner vezetésével dolgozták fel. A fiatalok kettő-öt fős csapatokban készítették el projektmunkájukat szabadon választott formában, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megoldásaihoz kapcsolódó általuk választott témában.  A feladat során a diákoknak át kellett gondolniuk, mit tartanak lényegesnek a látottakból, és azt hogyan adnák tovább másoknak.

A tábor tapasztalatai arra mutatnak rá, hogy a helyi példáknak fontos szerepük lehet a fiatalok szemléletformálásában. A vízhiány következményeit és az alkalmazkodás lehetőségeit a saját térségükben figyelhették meg, majd megfogalmazhatták, mit jelentenek számukra ezek a tapasztalatok.

A tábor a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács Homokhátság Cselekvési Tervében meghatározott intézkedések megvalósításához kapcsolódott. A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács a Bács-Kiskun, Pest és Csongrád-Csanád megye érintett térségeiben segíti a fejlesztési kezdeményezések összehangolását, az érintett önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek együttműködését. A nagyobb vízpótlási feladatok mellett a helyi vízvisszatartás és az ehhez szükséges tudás terjesztése, illetve a szemléletformálás is fontos része ennek a munkának.

A program a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács „Homokhátság Cselekvési Terv dokumentumában meghatározott intézkedések megvalósítása” című projektje keretében, Magyarország Kormánya és a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium támogatásával valósult meg. Támogatói okirat száma: BÁCS/282-2/2024.