Borítókép: Az admonti apátság könyvtára
Fotó: Joe Klamar – AFP

Az új könyvek semmihez nem hasonlító illata, a régi fóliánsok patinás, aranyozott gerince, a bőrbe kötött, csillogó ékkövekkel és iniciálékkal díszített, kézzel másolt, üvegbura alatt tartott kódexek, vagy a ronggyá olvasott és hónapokkal előre jegyzett könyvet megleljük a bibliotékában.

Fotó: Kazincbarcika, egy emeletes ház falfestménye

Ez a könyvtár, ahol a könyvtárosok eligazítanak, segítenek, megmondják, megoldják, megszervezik, lemásolják, bekapcsolják. Ha nincs meg, ők meglelik, más helyről lekérik, addig nincs nyugtuk, amíg az olvasó nem elégedett. Ilyen a jó, az igaz, és tényleg nagybetűs KÖNYVTÁROS. Akinek nem csak az a feladata, hogy mosolyogva kikölcsönzik a könyvet. Persze ez is, de mögötte mennyi munka van, amit az olvasók nem látnak.

Köszöntsük ma őket! Mert megérdemlik.

Salánki Anikó