1894-ben a félegyházi Ipartestület fennállásának 10. esztendejében járt, ennek megünneplésére egy nagyszabású program tervei kezdtek kibontakozni a vezetőségben, amelynek főszereplője egy meggypiros színű, kétrétegű selyemszövetből, fonalhímzéssel készült és aranyfelirattal, díszes szegéllyel keretezett zászló lett. Egyik oldalára koszorúban két összefogott kéz került, középre a „Kun Félegyházi Ipartestület” felirattal, míg másik felén hasonlóan egy koszorú közepébe hímeztették az „Isten áldd meg a tisztes ipart!” fohászt. A 138 x 176.5 cm nagyságú zászló költségeit adományokból fedezték. 1894. május 19-én Holló József ipartestületi elnök nejét, Bajzák Rózát (1859–1912) kérték fel ünnepélyesen a zászlóanya megtisztelő szerepére, ekkor már kész programmal, két napos ünnepséggel készültek a szervezők.

Augusztus 19-én este mozsárlövések jelezték a városnak a Szent István-napi ünnepélyt. Reggel díszes hintókkal, 21 koszorús leány társaságában, harangzúgás közepette érkezett a zászlóanya és Holló Lajos országgyűlési képviselő a Szent István-templomhoz. A menet elején Várdai Ferenc iparos tartotta az Ipartestület zászlaját. A zsúfolásig megtelt Újtemplomban Agócs János plébános rövid szentbeszéd után felszentelte a zászlót, majd elsőként vert szeget a zászlótartó rúdba, amely ma már sajnos nincs meg. Őt még további 209 személy, intézmény és egylet, vállalat képviselője követte: az országgyűlési képviselő mellett többek között Zámbó Géza polgármester, a helyi neológ és ortodox izraelita hitközség, a honvéd tisztikar, a tanítók testülete, a vasutasok, a Gőzmalmi Rt., több település ipartestülete (Bezdán, Csongrád, Nagykőrös, Pásztó, Szabadka). A felszentelést követően a templom melletti sátor emelvényén Dobák István tanító elszavalta Móra István ez alkalomra írt versét is. A Korona Szálló dísztermében bankett vette kezdetét, majd a felszentelt zászlóval a menet a piactérről vonult három zenekar kíséretében a Lövöldébe, ahol népünnepély vette kezdetét. A hírlapi beszámolók alapján joggal írhatta az eseményeket megörökítő újságíró, hogy „olyan szép felvonulást Félegyházán soha életemben nem láttam.”

1949-ben egy kormányrendelet zár alá helyezte az ipartestületek ingóságait. A félegyházi Ipartestület zászlója valószínűleg ezután került a Kiskun Múzeum gyűjteményébe és állít emléket a helyi kisiparosok buzgalmának, munkaszeretetének, amelyről Pásztor Ferenc a Félegyházi Hírlap hasábjain így emlékezett meg a felszentelés előtti napon: „A munkás nemzet lehet valóban nagy és szabad, csak a munka emeli a magyart is azon nagy népek sorába, melyeknek a neve a földet dicsőséggel tölti el.”

Dr. Farkas Csaba
történész muzeológus