A megemlékezőket Keresztes Tünde, az önkormányzat kulturális referense köszöntötte, majd felidézte Móra Ferenc életútját.

Elmondta, hogy Móra Ferenc 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán. Szegényes körülmények között éltek, írni-olvasni az édesanyjuktól tanultak. A szülői házból emberi tisztességet, a két kezük munkájából élő emberek megbecsülését és 1848-as hazafiasságot kapott örökségül. Irodalmi pályája a szülővárosából indult. Az egyetemi évei után rövid ideig tanárként dolgozott, majd 1902-ben költözött Szegedre.

Kiemelte azt is, hogy Móra elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója volt. E szellemiséghez társuló műveltségét a köz javára hasznosította pedagógusként, újságíróként, íróként, muzeológusként. Ironikus irányban és bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és viszásságait.

Ifjúsági műveire kitérve azt is elmondta, hogy azok anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták és a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették.

– Melegszívű, barátságos természetű ember volt, aki hamar kötött ismertséget. Szorgalmát és munkaszeretetét igazolja számos híres és elismert műve. Móra Ferenc hosszú éveken át fáradhatatlannak tűnt, ám teste nem bírta azt a munkatempót, amit diktált. Az írót törékeny egészsége miatt 1934 februárjában ragadta el a halál. Személyében a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója távozott a földi világból, akinek kedves történetei, eleven képei ma is megragadják az olvasó fantáziáját – fogalmazott.

A Daru utcai mellszobornál a város önkormányzata nevében Balla László és Rosta Ferenc alpolgármesterek helyeztek el koszorút, majd a helyi iskolák, intézmények és szervezetek is lerótták tiszteletüket.