A megjelenteket Szunyi Anikó igazgató köszöntötte, aki elmondta, hogy az előadás a Kiskun Polgári Kör Egyesület támogatásával valósult meg és örömének adott hangot a nagy érdeklődés láttán.

Pál Feri atya a tőle megszokott lendülettel kezdte előadását, amely a katasztrófapszichológia és a mentálhigiéné eszköztárával mutatott utat a kríziseink kezelésére, humorral és személyes történetekkel átszőve. A kilencven perc – amelynek minden pillanata magával ragadó és elgondolkodtató volt – arra a kérdésre kereste a választ, hogy reális-e lelki békét keresni egy olyan világban, ahol a járvány, a háborúk, az energiaválság, az ellátási láncok zavara kelt mindennapos szorongást bennünk és amelyek mellett még saját életünk traumáit is kezelnünk kellene. Életünkbe érkező krízisekkel való megküzdésnek több lépése ismert: elsőként a tagadás, hárítás tiltakozás fázisa érkezik, amit a kontrollálatlan érzelmi reakciók, a harag a düh követ, harmadikként a tudatosítás, rágódás, az alku a soron következő, amelyet sok esetben a depresszív hangulat, a hiány véglegessé válása követ. A fázisokat az elfogadás és átdolgozás zárja, amely egyfajta szembenézést és érzelmi átrendeződést jelent és amely elvezethet bennünket új célok felállításához. Az atya hangsúlyozta, hogy a fázisok között oda-visszalépkedés tapasztalható, de nem szabad elfelejteni, hogy a feldolgozás célja soha nem a felejtés, hanem az, hogy a veszteség a személyiségünk részévé váljon és képesek legyünk újra szeretni és élni. Az előadás lényege volt, hogy a belső stabilitás nem a külső problémák hiánya, hanem a nehézségek tudatos és aktív feldolgozása.

Előadásának végén önstabilizációs technikákat ismertetett, amelyek olyan azonnali és középtávú eszközök, amelyek segítenek visszanyerni a belső kontrollt, amikor a külső körülmények (háború, gazdasági válság, magánéleti krízis) vagy a belső szorongások elárasztanak minket.