– Mai rendezvényünk egy emlékülés. Emlékezés az 1911. október 16-án átadott, 115 éves Zsolnay majolika díszítésű, gyönyörű városházánkra. A Vas József és Morbitzer Nándor tervezte csodálatos és impozáns épület nemcsak városunk jelképe, ikonikus épülete, hanem a szecessziós építészet egy kiemelkedő, korabeli alkotása is – nyitotta meg az emlékülést Vargáné Rácz Judit, majd átadta a szót Csányi József polgármesternek.

A városvezető ünnepi gondolatai között kiemelte Kiskunfélegyháza fejlődését az elmúlt 115 év viszonylatában, majd személyes érzéseit osztotta meg a megjelentekkel a városházával kapcsolatosan. Hangsúlyozta: számára külön öröm, amikor a város – vagy talán az ország – legszebb háza dísztermének pulpitusán elfoglalhatja helyét egy-egy képviselő-testületi ülés alkalmával. Beszélt az ikonikus épület állagmegóvásának fontosságáról és arról a törekvésről, amely minden kiskunfélegyházi lakos számára a városháza megismeréséről szól. A jelenlévők megtudhatták, hogy terveik szerint jelen évfordulót a városháza napjává szeretnék nyilváníttatni, ami minden évben ezen a napon koncentráltan megnyitná a kapuit a városlakók,a félegyházi diákok előtt. Mindezek mellett hírt adott arról is, hogy örökségünk megőrzése érdekében Kiskunfélegyháza csatlakozott egy nemzetközi hálózathoz, amely az Európában található szecessziós épületek összekapcsolását, azok turisztikai útvonalának kidolgozását tűzte ki célul. A Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001. Alapítványnak, valamint kuratóriumi elnökének, Tóth Gyulánénak megköszönte hiánypótló munkáját, amelynek köszönhetően könyv formában olvashatnak hamarosan a kiskunfélegyházi városházáról.

Baríné dr. Baldavári Eszter művészettörténész, az MNMKK Iparművészeti Múzeum főosztályvezetőjének, A szecessziós építészet sokszínűsége: formajegyek és színezések a homlokzaton símű előadásával folyatódott az emlékülés. A művészettörténész prezentációját nemzetközi kitekintéssel nyitotta, amely során megmutatta a közeget, a kort, amelyben a szecessziós épületek megszülethettek. Elmondta, hogy a modern, korszerű szellemiségű formavilág megjelenésének több oka ismert. Ilyen volt a 19. századi természettudományok és az ipar fejlődése, de a nagyobb birodalmakat mozgató nemzetközi legitimáció és a kisebb országokat éltető erő, az autonómia is nagy szerepet kapott. Hazánkban a szecessziót sajátos magyaros formavilág jellemzi. Említése során nem stílusról, inkább mozgalomról, a modern, a korszerűség szinonimájaként hivatkozhatunk rá. A szecessziót 1893-tól számítjuk, jelenleg a művészettörténet tudománya szerint az első megépült szecessziós épület Brüsszelben található, ez az úgynevezett Tassel-ház. Előadásában bemutatta Antwerpen, Franciaország, Ausztria, Németország jelentős épületeit, amelyekből a legnagyobb hatása a magyar építészetre vélhetően a németnek volt. Hazánkban Lechner Ödön volt a mozgalom első úttörője, a magyar formanyelvre törekvés legismertebb alakja. Huszka József kiskunfélegyházi tanár kutatásai nyomán és vele együtt különféle motívumokat kezdett alkalmazni.Ebben az időszakban a vasútfejlesztés hatására a vidéki városok virágzásnak indultak, ahol számos polgármester ismerte fel – a többi között később a kiskunfélegyházi – hogy a korszerűség egyik megmutatkozása, ha szecessziós épületek jelennek meg a városokban. Lehner Ödön és építészkövetői így teret kaptak, hogy elképzeléseiket megvalósíthassák.

Dr. Brunner Attila művészettörténész, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa Egy nyitott épülettípus szecessziós példája: a kiskunfélegyházi városháza című előadásával folytatódott a délelőtt. A szakember a szó magyarázatával kezdte előadását.

– A szecesszió áttörő művészeti forradalmat jelent, amelynek a hatásából a mai napig nem lépett ki a vizuális kultúránk. Ekkor születik meg a képregény, a plakát műfaja, ekkor kerülnek elő modern építési anyagok, amelyeket a mai napig használunk. A mozgalom fontos újítása, hogy a társadalom, a közösségek előtt lett elérhető a művészet. 1900-ban a művészet ezáltal ott van az utcákon: elérhető a munkásosztálynak, a parasztságnak, a polgárságnak is. Ez volt az első művészeti forradalom, amely mindenkihez eljutott, úgymond demokratizálta azt, ahol jellegzetes formajegyeket mutatnak az épületek és a funkciójuk is ismert volt – fogalmazott a szakember.

A mi városházánk különleges, mert nyitott, nagyon karakteres és jól felismerhető szecessziós épülettípushoz is tartozik. Olyan sorozatba illeszkedik, ami egész Európa kulturális épített örökségére nézve egyedülálló: a magyar szecessziós városházák sorába. A sorozat első épülete Kecskeméten valósult meg, Lechner Ödön tervezésében. A típus mélyen összefonódott az önkormányzatisággal, térszerkezetének kialakítása a jogrendszerrel van összefüggésben. A közigazgatást az 1870-es években modernizálták, ekkor jöttek létre az első választott képviselő-testületek. A városháza a település első házává vált, amely teret teremtett maga köré és teljes városképet volt képes meghatározni, mintegy szimbólummá válva. Kiskunfélegyházán 1902-ben jelenik meg a helyi sajtóban az az elgondolás, hogy új városházát kellene építeni, mert a hivatalok túlzsúfoltak. A tervezési munka ettől datálódik, majd 1909-ben döntöttek a kivitelezésről és 1911-re készült el az épület, mindössze három év leforgása alatt. Az új városháza korszerű és modern volt, amit - Kiskunfélegyházán először – villanyfénnyel tudtak avatni. A tervező Vas József népművészetből merített homlokzati dekorációval, hangsúlyos virágmotívumokkal álmodta meg az épületet, amerikai tapasztalatait felhasználva. A beruházás során viszont a tervező elhunyt, a munkát Morbitzer Nándor fejezte be, aki saját elképzeléseit is megvalósította a kivitelezés során. (A két építész legsikeresebb szakmai munkásságának tartja a művészettörténet-írás a kiskunfélegyházi városházát)

Az épület elkészülte nagyon sok ember munkájának köszönhető: a pécsi Zsolnay gyár mellett az ország különböző tájairól érkezett mesterek mellett a munkálatok felét kiskunfélegyházi vállalkozók végezték el. Az épület modern elektromos közvilágítást, korszerű vízvezetéket kapott, a műkő, a kovácsoltvas elemek szokatlan tartozékok voltak ebben a korban. Az épület legimpozánsabb része a díszoromzat, amelyet Zsolnay pirogránit majolika fed. Ehhez a szellemiséghez illeszkedik a díszterem enteriőrje is.

Dr. Brunner Attila szerint több tekintetben mondható „miénknek” az épület: az a motívumkincs, amely megjelenik rajta, Huszka József népművészeti gyűjtő munkájának köszönhetően lett ismert a századelőn. A kiskunfélegyházi születésű rajztanár Magyar ornamentika című művében található motívumok köszönnek vissza a városháza díszítésben, amely azt bizonyítja, hogy Morbitzer Nándor ezekből választott a kötetnek köszönhetően. Ezek Félegyházán gyűjtött ábrák, adatok, amelyek nem egy eltűnő világot szimbolizáltak abban az időben sem. A Kiskun Múzeumban őrzött szűcsmester rajzok bizonyítják, hogy a városháza építésénél még élő volt a hagyomány és művészetként ismerték el a nép alkotásait.