– A programmal az volt a célunk, hogy közelebb hozzuk a gyerekekhez a népmeséket, ezért minden alkalommal kiválasztottunk egy mesét, amelyet közösen, interaktív módon dolgoztunk fel a gyerekekkel – mondta el Bende.

– A gyerekek valójában a főszereplők, mi Bendével csak a hangjuk és az aurájuk vagyunk. Ettől lesz igazán interaktív az előadás, hiszen a szereplőket mindig a nézőként érkező gyerekek közül választjuk ki. Általában csak a mese címét áruljuk el előre, így számukra is meglepetés, hogyan alakul a történet – tette hozzá Benedek.

– Szoktak meglepődni, ha valakit kiválasztotok szereplőnek? Hogyan fogadják ezt a gyerekek?

– Igen, ez mindig érdekes helyzet. Amikor megkérdezzük őket, sokan jelentkeznek. Vannak olyan gyerekek – igaz, ez ritkább –, akik nagyon szeretnének szerepelni, de amikor eljön a pillanat, kicsit megszeppennek. Persze a végére mindig jól alakul a dolog.

A népmesék hatása egyébként nagyon erős, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a mese kiválasztására is. Vannak olyan történetek, amelyek nem feltétlenül gyerekeknek valók, így mindig figyelünk arra, hogy olyan tanulságot közvetítsen a mese, amely nem túl megterhelő számukra. A magyar népmesekincs szerencsére rendkívül gazdag, így bőven van miből válogatni – emelte ki Bende.

– Legutóbb az Aranyszőrű bárányt adtátok elő. Ennek volt valamilyen különleges apropója?

– Igen, húsz évvel ezelőtt már előadták ezt a mesét, akkor Rekedt Gréta, Vas László és Kasza Ákos szereplésével. Ezért most ezzel a feldolgozással tisztelegtünk előttük és az intézmény előtt is – mondta el Benedek.

– Én még annyival egészíteném ki, hogy hatalmas köszönet és tisztelet illeti a pedagógusokat, valamint mindazokat, akik segítik, hogy a gyerekek eljuthassanak egy-egy előadásra. Külön köszönet jár azért is, hogy az előadások alatt is támogatják a gyerekeket, így közösen tudunk megvalósítani egy igazán jó élményt – tette hozzá Bende.