A természet adta kincsek között a méznek mindig kiemelkedő helye volt és van ma is. A szorgos méhek a virágok édes nedűjéből készítik el a mézet, melynek gyűjtő és tárolóhelye lett az ember által alkotta kas, majd kaptár. A méhek és a méhészek közös munkájáról beszélgetve mindig felkerül Boczonádi Szabó Imre, a magyar méhészet megújítójának neve. És méltán büszkén. Kiskunfélegyházán, 1847. november 9-én, a neves redemptus családba született ifjú először jogi pályára készült, de a zene iránti erős érdeklődése végül a színészi pályára vezette és tenoristaként lépett fel a pesti, majd a kolozsvári színházakban. Hangszálbetegsége miatt egy időre visszavonult és Félegyházán, az alsópéteri pusztán lévő birtokán kezdett a méhészettel foglalkozni. A kedvtelő méhészkedőből újító szakemberré vált, aki egyrészt a kasról áttért az álló kaptár használatára, majd kísérletezéseinek köszönhetően kifejlesztette a 24 keretes fekvőkaptárt, melyet 1913-ban mutatott be. A kaptár gyártására pedig Újpesten üzemet is létesített. Nevéhez fűződik még egy új szaklap, a Méhészet alapítása 1904-ben, majd A méhek élete című háromkötetes tudományos igényű szakmai könyv megjelentetése is 1911-ben. Boczonádi Szabó Imre gazdag életútját, újító törekvéseit, tanító szakmai tapasztalatait és a mai napig is használatos kaptárjait, ahogy felidézzük a néprajzi látványtárban, tudjuk, hogy e méhész örökségnek vannak őrző örökösei is. A tárlatban látható kaptárokat egykor Trombitás Pál ajándékozta a múzeumnak. A helyi méhészek összefogásával tartják rendben Boczonádi Szabó Imre végső nyughelyét az Alsótemetőben. Szabó Sándor és Dinnyés Kálmán javaslatának köszönhetően Boczonádi életműve és a híres kaptára bekerült a helyi értéktárba, mely reméljük hungarikum lesz. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Észak-Bács-Kiskun Megyei Szervezete pedig hagyományteremtő céllal idén először emléknapot szervezett a neves méhész tiszteletére november 9-én, a Kiskun Múzeumban.

A tárlatjáró során a tárgyak mesélnek. Egy méhkaptár kapcsán is mennyi történet, életút, világismeret és tapasztalat, egyéni küzdelem és közösségi siker ismerhető meg. Ez ma nekünk Boczonádi öröksége.

Mészáros Márta