Antal Imre az esemény bevezetőjében elmondta, hogy Kiskunfélegyházát és annak csodálatos zöld fáit már 2023-ban szívébe zárta, azóta is szívesen látogat el városunkba. Mesélt gyermek- és fiatalkoráról, amelyet Csíkmadarason, Csíkszeredában és Temesváron töltött, majd a jelenlévők megtudhatták, hogy regénye keletkezését szülőföldje iránti mély szeretetével kapcsolatos gondolatai indították el.

– Az embert folyamatosan foglalkoztatja a szülőföld. Ha elmegy 40 évre és ezer kilométerre, akkor bizonyos dolgok átértékelődnek. Lesznek olyanok, amelyek elvesznek és maradnak olyanok, amelyek kitörölhetetlenekké válnak. A távolság a helyére tesz sok mindent. Engem elkezdett foglalkoztatni az, hogy a csíki, illetve a székely embert mi határozza meg? Vajon mi az életfelfogása? Végül három dologra jutottam. Az első a táj. Csíkmadarasról nézve ott van a Keleti Havas, amely felől megérkezik az a fény, amely beragyogja az egész tájat. Nyugaton a Hargita a zöld ölelő karjával áll, ahogyan magához von mindenkit és talán még el is zárja azokat, aki nem akar eltávolodni tőle. És ott van északon az Egyes-kő, az a csodálatos, magasztos őrző, amely mindezt felülvigyázza. Mindezek mellett az Olt, ami összegyűjti a napok bánatát, a szerelmi csalódásokat és a bút, majd elviszi, hogy helyet adjon az örömnek, a tisztaságnak, az ujjongásnak. A második meghatározó az ősiséghez való ragaszkodásunk. Nálunk, székelyeknél a turul, a Csodaszarvas, Csaba királyfi vagy a Csillagösvény nem mondák, hanem az élő emlékezet részei. A harmadik pedig az a döbbenetes, mély Mária-tisztelet. Így végül eljutottam oda, hogy megpróbáljak választ kapni arra, hogy ki faragta, mikor és miért a Mária kegyszobrot – fogalmazott, majd részletesen ismertette tapasztalásait, érzéseit és gondolatait, amelyek mentén a megjelent könyv íródott. A kötet középpontjában a hársfa áll, kétszáz évnyi idővel a kérgében, amely ma a kegyszobor szent anyagát adja. Misztikus elemekkel és sorsfordító eseményekkel átszőtt írás született arról, hogyan lesz a tájból otthon, a hitből megtartó erő, az ősiségből iránytű.  

Az esemény legfelemelőbb és legmeghatóbb pillanata volt, amikor a megjelentek közösen, citeraszóra elénekelték a Boldogasszony Anyánk című dalt, amely egykor magyarság nem hivatalos nemzeti himnuszaként funkcionált. A mű ma ünnepi ének a Magyarok Nagyasszonyához (Szűz Máriához), amelyben a hívők Magyarország védelmét és a magyar nép megsegítését kérik a történelem viharaiban és nagy ínségek idején.