Petőfi nyomában jártak
Az időjárás is kedvezett az eseménynek, ahol dr. Luchmann Zsuzsanna irodalomtörténész, Tóth Istvánné nyugalmazott középiskolai tanár, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnökhelyettese, Mrázné Rádi Mária, a Móra Általános Iskola nyugalmazott igazgatója, a Móra egyesület jegyzője, Laczkóné dr. Szabó Klára díszpolgár, a Móra egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, Kapus Béláné, a Móra egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, valamint Garai Istvánné, a Móra egyesület választmányi tagja olvasott fel életrajzi részleteket a templomkertben található posztamenseken szereplő kutatókról. A megemlékezésen Rosta Ferenc és Balla László alpolgármesterek és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tagjai egy-egy szál virággal és kihelyezett mécsesekkel rótták le tiszteletüket. Szó esett Reményi Ede hegedűművészről, dr. Cserép József tanárról, Simay Ferenc gimnáziumi igazgatóról, dr. Kiss István országgyűlési képviselőről és Fekete Jánosról.
– 2011-ben az egyesületünk írt egy könyvet Petőfi nyomában jártak Félegyházi Petőfi-kutatók címmel, amelyben a kiskunfélegyházi kötődésű tudósok, pedagógusok életének főbb állomásait részleteztük. A mai rendezvényen ennek a könyvnek a tartalmát dolgoztuk fel néhány mondatban a hallgatóságnak. Fontos kiemelni, hogy Reményi Ede hegedűművész – bár szerepel a neve az egyik posztamensen, – nem volt Petőfi-kutató. Ő indította el a Petőfi-kultuszt Félegyházán: 1860-ban a városunkban járt, amikor az ország határain innen és túl bemutatott hangversenyeivel a pesti Petőfi-szobor felállítására gyűjtött pénzt. Kiskunfélegyházán annyira meghatotta a helyi emberek Petőfi-szeretete és kultusza, hogy a koncert bevételét felajánlotta egy emléktáblára, ami ma a Petőfi-ház homlokzatán áll. Mivel a bevétel nem volt elég, azt a saját pénzéből kellett kiegészítenie. 1861-ben készült el a tábla, azonban csak 1867-ben, a kiegyezés után lehetett leleplezni – ismertette Kapusné Lenke Reményi Ede kapcsolódását a témához, majd részletesen taglalta a mai esemény célját:
– A Petőfi 200 Emlékév kapcsán jutott eszünkbe, hogy megemlékezzünk a költő életét kutató tudósokról, pedagógusokról, egyetemi tanárokról. A kertben tizenegy olyan személynek állított emléket a városvezetés, akik sokat tettek azért, hogy ne aludjon ki a szülőhelyvita, valamint tovább éltették, kutatásaikkal segítették azt. A tavalyi évben dr. Mezősi Károly, Szalai Gyula, dr. Szerelemhegyi Károly és dr. Szirák Ferenc életéről emlékeztünk meg, most pedig
– Reményi Ede és dr. Pásztor Ferenc halálának 125. évfordulójára emlékeztünk. Dr. Pásztor Ferenc indította el annak idején a szülőhelyvitát. Dr. Kiss István országgyűlési képviselő 140 évvel ezelőtt, 1883-ban született. Ő is azok közé tartozott, aki sokat tett a szülőhely tisztázása ügyében. Fekete János helytörténész, városunk díszpolgára halálának hamarosan 15 éves évfordulója lesz. Két Petőfi-kutató számára nincs külön posztamens, egy emlékoszlopon találjuk a nevüket, amelyet 2020-ban, a térrendezés során állított a város: dr. Cserép József tanár 75. évvel ezelőtt hunyt el, Simay Ferenc gimnáziumi igazgató 135 évvel ezelőtt született – emelte ki Kállainé Vereb Mária.
Az esemény végén arról is tájékoztatták a jelenlévőket, hogy a Petőfi nyomában jártak Félegyházi Petőfi-kutatók könyvből bővebb ismeretekre is szert tehetnek a téma iránt érdeklődők, továbbá a Móra egyesület összeállított egy Petőfi-séta Kiskunfélegyházán című képes leporellót is, aminek kalauzolásával bejárhatjuk a város híres és a költőhöz kötődő helyszíneit. A könyv megvásárolható, vagy kikölcsönözhető a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. Végezetül Kállainé Vereb Mária egy szeptember 27-én, 15 órakor kezdődő programot ajánlott a program résztvevőinek figyelmébe, amikor a Petőfi-fordítók domborműveinél tesznek majd irodalmi sétát az érdeklődők. Mint mondta, ők talán a kutatóknál kevésbé ismertek, de életük megismerése a Petőfi-emlékév méltó lezárása lehet.
V. B.
Fotó: Fantoly Márton






















