Az újonnan leírt fajok a Nothobranchius iridescens, N. katemomandai, N. marmoreus, N. dubieensis, valamint Lacustricola gemma neveket kapták. Testhosszuk 2–4,3 centiméter közé esik és – amint a fogaspontyoknál gyakran előfordul – hímeik külsejét tarka színek, látványos minták jellemzik.

A nőstények színezete ennél jóval visszafogottabb, szürkés, illetve barnás testük, áttetsző uszonyaik vannak.

Az öt faj mindegyike a Kongói Demokratikus Köztársaság dél-keleti részén őshonos, ahol főként a szezonálisan megjelenő, mocsaras, vizes élőhelyeken, ártéri tócsákban fordulnak elő. Ebből adódóan egynyári életmódot folytatnak: a csapadékos évszakokban gyorsan fejlődnek ki és szaporodnak, lerakott tojásaik pedig a száraz évszakban nyugalmi állapotban maradnak, hogy a következő esőzéskor kikelhessenek.

Mivel kis területre korlátozódnak, Nagy Béla szerint mindegyiküket fenyegetettnek kell tekinteni, két faj esetében a veszélyeztetett, a másik háromnál pedig a sebezhető természetvédelmi besorolást javasolta.

Forrás: 24.hu