5 éve, 2020 májusában elhunyt Bense Sándor nyugalmazott főkántor, kántortanító (*1931).

150 éve, 1875 májusában kezdték el építeni a Kalmár-kápolnát.

50 éve, 1975. május 4-én Szombathelyen hunyt el Schronk Jenő matematika–fizika szakos tanár, 1951 és 1956 között a Móra Ferenc Gimnázium igazgatója (*1892).

75 éve, 1950. május 4-én született Kiskunfélegyházán dr. Fazekas Tamás belgyógyász, kardiológus, a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára.

140 éve, 1885. május 5-én megalakult a „kun-félegyházi ipartestület”, elnöke Holló József, ügyésze dr. Holló Lajos.

175 éve, 1850. május 6-án született Hajdúszoboszlón Kovács Sándor, az állami tanítóképző intézet (ma Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium) magyar, német, természetrajz, történelem tanára 1883 szeptemberétől nyugdíjba vonulásáig (†1913).

280 éve, 1745. május 6-án hosszú előkészítő és egyeztető tárgyalások után Mária Terézia királynő aláírta a jászok és kunok egykor igazolt kiváltságainak elismerését. E dokumentumot redempciós diplomának hívjuk, amelyben a királynő 9 pontban rögzítette a kiváltságokat, mint az önálló bíráskodást, a vám- és révmentességet, a földesúri kötöttség alóli felmentést, vagyis az itt élők szabadok és szabadon költözhetnek, legfelsőbb bírájuk a nádor, tisztségviselőiket maguk választhatják, a kegyúri és a pallos jogot is gyakorolhatják. Az aláírt diplomát gróf Pálffy János nádor 1745. május 24-én Királyfalván kihirdette.

5 éve, 2020. május 8-án hunyt el prof. dr. Nagy Ferenc büntetőjogász, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar egykori dékánja, a Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék korábbi tanszékvezetője (*1948).

175 éve, 1850. május 12-én született Kishegyes községben Kiss Boldizsár, a Szent István-templom, Újtemplom első plébánosa (†1908).

120 éve, 1905. május 14-én elhunyt báró Beniczky Ferenc, Kiskunfélegyháza díszpolgára, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét város főispánja, országgyűlési képviselő, belügyi államtitkár, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag, a Magyar Királyi Operaház kormánybiztosa (*1833).

145 éve, 1880. május 15-én született Kiskunfélegyházán Dongó Orbán budapesti gimnáziumi igazgató, irodalomtörténész, nyelvész. 1911-ben Szegeden jelent meg A kiskunfélegyházi nyelvjárás című tudományos értekezése (†1951).

280 éve, 1745. május 15-én gróf Althann Mihály Károly váci püspök először látogatott el az újonnan alapított Félegyházára. A látogatásról jegyzőkönyv készült, amely képet adott a kis egyházközség templomáról, annak felszereltségéről, az érvényes és elfogadott plébánosi járandóságokról. Másnap a hitben erős félegyháziak közül 200 fő bérmálkozott.

130 éve, 1895. május 15-e és 20-a között tartották az első írásbeli vizsgálatot városunk legrégebbi középiskolájában, a főgimnáziumban, aminek jogutódja a mai Móra Ferenc Gimnázium.

10 éve, 2015. május 16-án hunyt el Brunner László középiskolai tanár, fotóművész (*1941).

25 éve, 2000. május 21-én rendezték az első Városalapítók napját, melynek célja a kiskun–jászkun identitás erősítése, saját múltunk megismerése, az elődök tisztelete.

100 éve, 1925. május 28-án született Kiskunfélegyházán Kőnigesz Ilona, aki Szecskó András grafikusművésszel kötött házassága után Szecskó Ilona néven alkotott, festett (†1995).

280 éve, 1745. május 30-án megalapították a Szent Ferenc Kongregációt, Félegyháza első hitbuzgalmi egyesületét.

90 éve, 1935. május 31-én született Szendrőn dr. Urvári Sándor testnevelő tanár, torna szakedző, nemzetközi versenybíró, sportdiplomata, aki 1951 és 1953 között a félegyházi Vasas tornásza, 1953-ban a helyi testnevelési gimnáziumban (ma Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium) érettségizett.

Összeállította:
Seres Judit helyismereti könyvtáros
Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár