Könyvtársarok – A félegyházi zsidóság

A zsidó lakosok az 1850-es években telepedtek le városunkban. A hitközség neológgá nyilvánította magát, majd 1876-ban kivált egy kisebb csoport, és megalapította az ortodox hitközséget. Mindkét közösségnek volt saját imaháza az akkori Bercsényi, a mai Mártírok útján. Fontos szerepet töltöttek be a város életében: létrehozták a helyi Vöröskeresztet, támogatták a sportot.
1944-ben, miután a németek megszállták az országot, sorsuk reménytelenné vált. Sárga csillag viselésére kötelezték őket, zár alá vették a tulajdonukban lévő üzleteket. Először az értelmiségieket gyűjtötték össze a Móra Ferenc Gimnázium épületében. Majd a két zsinagógát és környékét a gettó hivatalos területéül jelölték ki. Június 15-én gyalog útnak indultak a vasútállomás felé, közben a Kossuth utcai iskolában megálltak, ahol utolsó értékeiktől is megfosztották őket. Éjszaka megkezdték a bevagonozásukat, másnap hajnali 5 órakor érkeztek a kecskeméti gyűjtőtáborba, ahonnan 269 férfit, 341 nőt, 373 gyermeket, összesen 983 főt vittek el és deportáltak Auschwitz-Birkenauba. Csupán 10 százalékuk tért vissza.
Április 3-án, csütörtökön 11 órakor a Mártírok útja 15. szám alatt avatják fel azt az emlékfalat, melyen a zsidó mártírok neve olvasható.