Bár ritkaságszámba megy, Ági 7 gyereket nevel férjével. Van köztük ADHD-s, figyelemzavaros, sajátos nevelési igényű. Épp a legkisebb örökbe adására készültek, amikor beütött a karantén, és átmenetileg le kellett állítani az ismerkedést. Ági futással indítja a reggelt, majd egész nap tanul a gyerekekkel.
– Egy gyerekkel 3-4 órát foglalkozok, így beosztogatni az időt nagyon nehéz. 5-kor kelek, az utcában lefutok 8-10 kört. Ha hazaadás, örökbefogadás van, akkor megvan a 10 kilométerem is.
Ági története itt nézhető meg.

Judit egyedülálló nevelőszülő, mellette gyógytornászként dolgozik, egy kisiskolást nevel. A kislány 9 éve, karácsonykor került hozzá. Anyukája nem tudott róla gondoskodni, de rendszeresen látogatja, szoros kapcsolatban vannak. A járvány miatt azonban találkozásra most nincs lehetőség.
– A lehető legrosszabb a kicsinek, hogy most nem találkozhat az anyukájával. Többször mondta, hogy ez így nem jó, nem igazságos. Most sűrűbben telefonálnak egymásnak, már nem csak a meghatározott időben hívjuk, hanem bármikor a nap során.
Judit története itt látható.

Évához épp a karantén alatt érkezett egy kéthetes koraszülött kisbaba, most körülötte forog a világ
– Nekem a karantén alatt az én-időm teljesen megszűnt. A félnapi szabadságom, ami volt az iskola és óvoda alatt, hogy csak babákkal voltam itthon, az megszűnt – meséli Éva, aki ennek ellenére vidám és bizakodó, nem billentette ki a második éve tartó járvány.
Éva története itt nézhető meg.

Az SOS Gyermekfalvak 400 gyereknek tud biztonságos otthont adni. Többségük elhanyagolás, bántalmazás, a szülők szenvedélybetegsége, betegsége, halála miatt került nevelőszülőkhöz.
– A nap 24 órájában, az év 365 napján, éveken keresztül a gyerekek mellett vagyunk. Mivel alapítványként adományokból tartjuk fenn nevelőszülői hálózatunkat, ezt csak támogatóink segítségével tudjuk elérni. Ezért is különösen fontos számunkra az 1 % időszak, ami az adózónak csupán 5 percébe kerül, de nekünk életeket jelent – mondja Romet-Balla Ágnes, az alapítvány adománygyűjtési igazgatója.