A hat nap alatt a hittanosok történelmi és egyházi örökséggel, természeti értékekkel, művészettel és egymással is közelebbi kapcsolatba kerültek. Közben megtapasztalhatták, hogy a közösségért mindenkinek van feladata, a közös élmények pedig akkor válnak igazán emlékezetessé, ha együtt élik át őket.

Az első nap izgalmai

Július 6-án reggel gyerekzsivajtól volt hangos a Szent István Plébánia környéke: kezdetét vette az idei hittantábor. A táborozók úti célja Novajidrány volt, ahol a helyi református egyház közösségi házában rendezkedtek be. A tizenkét gyermek és négy felnőtt kísérő egy héten keresztül innen indult felfedezni a környék nevezetességeit.

Az első napon Gyöngyösön a Szent Bertalan-templomot és annak Kincstárát keresték fel. A gyerekek régi miseruhákat, kelyheket és könyveket is láthattak, majd a bátrabbak gyalog, a többiek lifttel jutottak fel a templomtoronyba. A magasból a városra és a Kékestetőre is szép kilátás nyílt. A program egy gyöngyösi fagyizással is kiegészült, majd Gyöngyöspatán folytatódott, ahol Molnár Károly helyi idegenvezető mutatta be a templomot és a különleges Jessze-oltárt.

Novajidrányba érkezve a szállás elfoglalása után szentmisén vettek részt, este pedig ismerkedős és csapatépítő játékokkal kezdődött a közös hét.

Biblia, várak és egy különleges nyomtatási élmény

A második nap Vizsolyba vezetett. A Bibliamúzeumban a gyerekek megismerkedtek Károli Gáspár munkásságával és az első teljes magyar nyelvű Biblia történetével. A program különlegessége az volt, hogy minden táborozó saját kezűleg nyomtathatta ki a Vizsolyi Biblia első oldalát, így kézzelfogható emléket is hazavihetett.

Innen Boldogkőváraljára utaztak, ahol felkapaszkodtak a várhoz. A történelmi környezet, a kilátás, az ólomkatona-kiállítás, valamint a fegyvereket és páncélokat bemutató tárlat egyaránt nagy sikert aratott. A nap utolsó kirándulóhelye Tállya volt, ahol Európa mértani középpontjának emlékhelyét keresték fel.

A kirándulások mellett a tábor mindennapjainak fontos része volt a közös ima és a szolgálat. A gyerekek csoportokba osztva végezték a rájuk bízott feladatokat: terítettek, rendet tartottak, ministráltak és a szentmiséken felolvastak.

Kisvasúttal az erdőbe

Szerdán a Pálházi Erdei Vasút volt a célpont. A mintegy háromnegyed órás kisvonatozás Rostallóig már önmagában élmény volt, az ottani Rostallói Ökotudatos Nevelési Központ interaktív kiállítása pedig tovább gazdagította a napot. A gyerekek a környék élővilágával, az erdei állatok szokásaival és a természetvédelemmel ismerkedtek, preparált állatokat láthattak, madárhangokat próbáltak felismerni, és azt is megtudhatták, mely gombák mérgezőek.

A délután a füzérradványi Károlyi-kastélyban folytatódott. A táborozók feladatlappal indultak felfedezni a kastélyt, majd a kertet is bejárhatták. Este pedig következett a várva várt „TáboriMozi”: a közösen megszavazott Eszeveszett birodalom című mesét nézték meg.

Szent Erzsébet nyomában, majd a magasban

Csütörtökön Sárospatak következett. A táborozók felkeresték a Szent Erzsébet-házat, majd a bazilikában Szent Erzsébet ereklyéjénél imádkoztak. A Rákóczi-várban különösen nagy sikert aratott a „Kalandozás a fegyvertörténetben” című kiállítás. A gyerekek nemcsak megcsodálhatták a középkori fegyvermásolatokat, hanem bizonyos darabokat meg is foghattak, illetve sisakokat és korabeli öltözékeket is felpróbálhattak.

Sátoraljaújhelyen aztán újabb különleges élmény várt rájuk: aki vállalta, átkelhetett a Nemzeti Összetartozás Hídján. A híd magasban húzódó, üvegpadlós szakasza komoly bátorságpróba volt, különösen a tériszonytól tartó gyerekeknek.

A nap végére a táborozók több mint 21 ezer lépéssel a lábukban tértek vissza a szállásra. A napot szentmisével, közös imádsággal és társasjátékozással zárták.

Játék, vetélkedő és színdarabok

A pénteki nap a közösségé és a játéké volt. A hagyományos akadályversenyen különféle ügyességi és csapatfeladatokban mérhették össze tudásukat a csoportok. A gyerekeknek egyebek mellett olyan szavakat kellett gyűjteniük, amelyekben a „hal” vagy a „vár” szó szerepel, valamint egy megadott szókészlet felhasználásával mesét is írtak.

A délutáni szabadidőt követően minden csapatnak mini-színdarabot kellett készítenie egy megadott témában. A táborozók kreativitására ezúttal sem lehetett panasz: többek között A csillagszemű juhász története is megelevenedett a színpadon.

A hét során nemcsak a programokon, hanem a mindennapi együttélésben is pontokat gyűjtöttek a csapatok. A napi programokhoz kapcsolódó kvízek, a szobaszemlék és a közös feladatok játékos formában tanították a gyerekeket az együttműködésre és a felelősségvállalásra.

Festmények és hazatérés

Szombaton a táborozók összepakoltak, kitakarították a szálláshelyet, majd hazafelé indultak. Útközben Mezőkövesden megtekintették Takács István festő emlékkiállítását. A gyerekek megismerkedhettek a freskófestés rejtelmeivel, és külön érdekesség volt számukra, hogy a művész alkotásai több magyarországi templomot is díszítenek, többek között a félegyházi Szent István- templomét.

A kiállítás után egy utolsó fagyizás következett, majd a táborozók útnak indultak hazafelé, ahol már várták őket a szülők.

Több mint kirándulás

A novajidrányi hittantábor azonban nem csupán kirándulások és látványosságok sorozata volt. A közös programok, az együtt végzett szolgálatok, az imádságok, a csapatfeladatok és az együtt töltött esték egyaránt azt szolgálták, hogy a gyerekek közelebb kerüljenek egymáshoz és Istenhez.

– A hittantábor ennél több: közösségformáló, értéket adó és nem mellesleg Istennel való kapcsolatot is ápoló, embert formáló lehetőség – fogalmazott Polyóka Gábor táborvezető, hitoktató.

A gyerekek visszajelzései is ezt erősítik. Kiss Adél számára a csapatmunka és a felelősségvállalás jelentett különleges élményt:

– A táborban rengeteget játszottunk együtt. Voltak csapatjátékok és különböző ügyességi feladatok is. A játékok során sokat nevettünk és jól szórakoztunk. Különösen élveztem, amikor a csapatommal közösen kellett megoldanunk a feladatokat. A táborban csapatkapitány is voltam. Ez nagy élmény volt számomra, mert felelősséget kellett vállalnom a csapatomért. Igyekeztem mindenkit bátorítani és segíteni. A közös programoknak köszönhetően még jobban összekovácsolódott a társaság. Az egyik legemlékezetesebb programunk a Nemzeti Összetartozás Hídjának meglátogatása volt. Fel is mentünk a hídra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a környékre. Nagyon különleges élmény volt ilyen magasról körülnézni. A tábor alatt sok új élménnyel és emlékkel gazdagodtam. Örülök, hogy részt vehettem ezen a táboron. Szívesen visszamennék egyszer, mert nagyon jól éreztem magam – mondta.

Fekete Eszter táborozó pedig a sok új élmény mellett elsősorban a közösségi játékokat emelte ki.  – Nekem a tavalyi évhez hasonlóan ez a tábor is nagyon tetszett. Új barátokat szereztem, és persze rengeteg új élménnyel gazdagodtam. Különösen tetszettek a jobbnál jobb közösségi játékok. Remélem, jövőre is részt vehetek a táborban is – fogalmazott.

A tábor megszervezéséért és lebonyolításáért köszönet illeti Hajagos Gyula atyát, Fekete Zsuzsannát, Király Dórit és Polyóka Gábor táborvezető hitoktatót, valamint a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Kateketikai Bizottságát a táborhoz nyújtott anyagi támogatásért.

Fotó: Szent István Plébánia