Ezen különleges fegyver neve a jurátusszablya, amely a szabadságharc alatt az egyetemi ifjúság különleges fegyvere volt. Maga a tárgy a múzeumba még a 20. század elején került be Szalay Gyula múzeumőr igazgatósága alatt. Pontos történetét nem ismerjük, és azt sem kié volt eredetileg. Ezen szablya jellemzője, hogy keresztvasa S alakban egyik oldalt lefelé, a másik oldalt felfelé hajlik. A vas markolatot hagymafejes markolatgomb zárja. Pengéje ívelt és a végén fokél található. Hüvelye acélból készült, két hevederpánttal és karikával szerelt. Elnevezése a szablyának a jurátus – ’joggyakornok’ szóból ered, amelynek eredeti latin alakja a ’iuratus’ – felesküdött, esküdt szó. Így már érthetővé válik, hogy ezen szablyák eredetileg a magyar jogi kar hallgatóinak viseletéhez tartozott és ünnepségeken jelvényként hordták. Az 1848-as forradalom jelképévé váltak ezek a szablyák, számos honvédtábornok birtokában is volt, mint például Lahner György, de nem voltak rendszeresített katonai fegyverek. Méreteikben nagyjából megegyeznek az 1837M típusú gyalogostiszti szablyákkal.

Soós Roland
régész muzeológus