Február 3. – Balázs napi hagyományok, népszokások
Szent Balázs élete
Balázs a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emléke a kultuszban, a névadásban és a népszokásban elevenen fennmaradt, életéről azonban kevés történelmi adattal rendelkezünk. Példamutató keresztény életének köszönhetően Szebaszta népe püspökké választotta. A Szentlélek indíttatását követve egy barlangba költözött - bejáratát vadállatok őrizték, szelíden engedelmeskedve Balázsnak – innen vezette imádkozva közösségét. Agricola helytartó elfogatta hite miatt és rabságba vetette, majd később kivégeztette. Rabságban töltött ideje alatt is számos csodát vitt véghez.
Balázs-áldás
Magyarországon a 16. századtól ismerjük a gyertyaáldást és a Balázs-áldást, mely során a pap két keresztbe tett vagy a végénél összecsavarodó gyertyát tart a hívők álla alá, e szavak kíséretében:
„Szent Balázs püspök, vértanú közbenjárása által szabadítson meg és őrizzen meg téged az Úr a torokbajtól és minden más betegségtől az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
Balázsjárás
Balázs napján az iskolás gyerekek maskarába öltözve végigjárták a házakat. Egyikük fején egy süveg volt, ő személyesítette meg Balázs püspököt, a többiek pedig fejükön papírcsákóval, oldalukon fakarddal felszerelkezve kísérték. Nyársat vittek magukkal, hogy a háziak arra tűzzenek nekik olyan finomságokat, mint szalonna, hagyma, kolbász. Ennek a menetnek elsősorban az iskolai toborzás volt a lényege, illetve a falubeliektől kapott elemózsiából az iskolában lakomát csaptak, a megmaradó étel pedig a tanító szegényes kamrájába került, mintegy jövedelem kiegészítésként.
Néphagyományok
A Balázs-nap országszerte az egészség- és természetvarázslás, illetve a gonosz- és a madárűzés napja is. Bácskában úgy tartják, ha ezen a napon esik, akkor nyáron jég veri el a termést, Baranyában és Szeged környékén is a szőlő négy sarkában megmetszenek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák a termést - adta hírül a sopronmedia.hu.