A rajzás időzítése függ a vízhőmérséklettől, a napsütéses órák számától, sőt, egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolja.

A tiszavirág Európa legnagyobb kérészfaja: teste 2,5–3,8 cm, farksertéivel akár 12 cm hosszú is lehet. A nőstények nagyobbak, gyorsabban repülnek, mint a hímek. Bár már Arisztotelész is említhetett hasonló rovart, a faj első hiteles leírása 1634-ből származik.

A tiszavirág ma már ritkaságnak számít: egykor egész Európában elterjedt volt, mára szinte kizárólag a Tiszára és mellékfolyóira korlátozódik. Ez a hungarikumnak is számító faj különösen érzékeny a vízszennyezésre és az élőhelyek átalakítására. Magyarországon a mintegy száz kérészfaj közül 11 védett – beleértve minden fejlődési alakot is.

A rajzás egy hároméves fejlődési ciklus lezárása: a mederfenékbe vájt járatokban élő lárvák ekkor bújnak ki, vedlenek, majd megkezdik rövid, de intenzív násztáncukat a víz fölött. A párzás után a hímek elpusztulnak, a nőstények 5–8 ezer petét raknak a folyóba – ezzel újraindul az életciklus.

A tiszavirágzás nemcsak különleges természeti esemény, hanem a folyó ökológiai állapotának élő bizonyítéka is. Az évnek ez az időszaka igazi ajándék a természetkedvelőknek – és fontos emlékeztető a folyók védelmének fontosságára.

forrás: MTI