Az este nemcsak a szakmai eredményekről szólt: egy rendkívüli életút is kirajzolódott, amely Félegyházáról indult, és egészen Szudánig vezetett. Dr. Rosta Szabolcs az ének-zenei általános iskolában kezdte tanulmányait, majd a Móra Ferenc Gimnázium padjait koptatta. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett diplomát történelem és régészet szakon, 2015-ben pedig PhD-fokozattal koronázta meg tudományos pályafutását. Azóta a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatójaként dolgozik, miközben elkötelezetten kutatja a középkor emlékeit, a tatárjárás nyomait és templomos helyszíneket – határon innen és túl.

A beszélgetés során szó esett hivatásválasztásról is. Mint elmondta, mindig is közösségi embernek tartotta magát. Már középiskolásként részt vett ásatásokon, és bár egy időben a jogi pálya is vonzotta, végül a történelem iránti szenvedélye győzött. Elárulta, hogy munkája során gyakran olyan emberekkel találkozik, akik különleges történeteket hordoznak: volt, aki Vörösmartyt szavalt egy feltárás alatt, mások pedig csendben, egyszerűen mesélnek a múlt örökségéről.

Gyermekkora színhelyéről is nosztalgiával beszélt: Kiskunfélegyháza belvárosában nőtt fel, és – saját bevallása szerint – az 5-ös főút túloldala sokáig ismeretlen terület maradt számára. Mégis épp itt, a Bankfalui Templomhalomnál talált rá egyik legizgalmasabb lelőhelyére. Akkoriban csak egy elhanyagolt, szeméttel borított domb volt, ő azonban meglátta benne a történelmi értéket. A feltárások bebizonyították: a város területén már a 11. században is szervezett közösség élt.

A kutatások során előkerült Radnóti utcai tarsolylemezre különösen büszke: az országban mindössze harminc hasonló darabot ismerünk, a félegyházi példány pedig – szerinte – a legszebb mind közül. A régészeti bizonyítékok azonban még ennél is messzebbre nyúlnak vissza: már a rézkor idején is éltek emberek ezen a vidéken.

Az előadás egyik legizgalmasabb pillanata a Bugac-Alsómonostor feltárásának története volt. 2010-ben egy pályázat kapcsán „halmokat” kellett lokalizálni – a bátorság, a kitartás és a modern technika pedig végül egy addig ismeretlen örökség feltárásához vezetett. Dr. Rosta hangsúlyozta, számára minden eredmény öröm, még a legapróbb felfedezések is lelkesítik.

Felmerült az is, hogyan lehet a régészeti kutatásokat a családi élettel összehangolni. A válasz: kiváló kollégák, kölcsönös támogatás és a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek. A kutatómunka ma már nemcsak ásót és ecsetet, hanem korszerű digitális eszközöket is jelent.

Szívügye a fiatalok bevonása is: minden nyáron régészeti tábort szerveznek, ahol középiskolások ismerkedhetnek meg a terepi munka kihívásaival. A közösségi szolgálat keretében végzett ásatások nemcsak élményt, hanem maradandó tudást is nyújtanak a résztvevőknek. Mint megjegyezte, mára már több régészgenerációt indítottak el ezen az úton.

A beszélgetés során világossá vált: dr. Rosta Szabolcs nemcsak a múlt tárgyi emlékeit tárja fel, hanem hidat épít korok és közösségek között. Előadása nemcsak információval, de inspirációval is szolgált, annak bizonyítékaként, hogy Félegyházáról elindulva is lehet országos és nemzetközi szinten maradandót alkotni.