Kiskunfélegyházi Koncert Fúvószenekar műsora és a Himnusz közös eléneklése után a megjelenteket Keresztes Tünde, az önkormányzat kulturális referense köszöntötte, aki megemlékezett a 177 évvel ezelőtti történelmi eseményekre. Beszédében hangsúlyozta, hogy a forradalom és szabadságharc a magyar történelem talán egyik legfontosabb eseménysorozata volt, hiszen először mutatkozott meg markánsan népünk összetartó ereje, nemzettudata, szabadságszeretete és büszkesége.

– Az e dátum által jelképezett korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig latin helyett a magyar lett. Március 15-e 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, s egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit – mondta el Keresztes Tünde, majd Csányi József polgármester szólt a megjelentekhez.

– A 177 évvel ezelőtti március 15-e is hasonlóan hűvös, borús időt hozott. Hideg eső permetezte a Nemzeti Múzeum előtt gyülekező pesti polgárokat, akiknek fogalmuk sem volt, hogy a nap történései, eseményei történelmünk legragyogóbb, legszebb tavaszát hordozzák. (…) A forradalom eseményeit mindannyian ismerjük és bárhol, bármikor meghalljuk a Nemzeti dal sorait, emlékezünk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eszmeiségére, ünnepi büszkeség költözik szívünkbe, amely által többnek és igazabbnak tudjuk magunkat. A magyarnak március 15. az, ami a bezártaknak a szabadulás édes pillanata, ami a sötét éjszakában vándorlónak a hajnal első napsugara, a hideg téltől elcsigázott madárkáknak a tavasz langyos fuvallata. Ezen a napon mosolygott ránk a szabadság hajnala, ezen a napon lett szabad a magyar. Hálával és tisztelettel tartozunk ezért hős elődeinknek, mert mindannyian örökségbe kaptuk a szabadságot, valódi értéke éppen ezért felbecsülhetetlen. Ezzel a szabadsággal élni felelősség és kötelesség, hiszen annyi drága magyar véráldozatot követelt. Mindannyiunk egyéni kötelessége a munkálkodás családunk, a félegyházi közösség és hazánk boldogsága és boldogulása érdekében. A 12 pont előtt ott áll egy mondat: legyen béke, szabadság és egyetértés! Kívánhatunk-e ennél többet a nemzetünk ünnepén? Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! – zárta szavait a polgármester.

A műsor folytatásában a Kiskun Múzeum munkatársainak „Miből lesz a cserebogár?” című előadását láthatta a közönség, amelyet színpadra állított Keserű Benedek.

Az ünnepség a Petőfi szobornál, koszorúzással folytatódott, ahol a forradalom és szabadságharc előtt tisztelegve koszorút helyezett el: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Kiskunfélegyházi Járási Hivatala, a Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság és Kiskunfélegyháza Hivatásos Tűzoltó-parancsnoksága, a Vitézi Rend, az 1956-os Magyar Nemzetőrség Kiskunfélegyházi Egysége, a Kiskunfélegyházi Roma Kisebbségi Önkormányzat, a Petőfi Sándor nevét viselő intézmények, szervezetek képviselői, a pártok képviselői, az városi intézmények képviselői, valamint a helyi egyesületek, civil szervezetek képviselői.