Vízkereszttől hamvazószerdáig

Mint megtudtuk, a magyar farsang szó a bajor-osztrák Fasching kifejezésből származik, ami – akárcsak a latin carnevale – a böjt előtti időszakot jelöli. Jelentése a hús elhagyására, elvételére utal, ami a böjti időszak kezdetét jelzi. A farsang január 6-án, vízkereszt napján kezdődik, és hamvazószerdáig, a negyvennapos böjt kezdetéig tart. Hossza változó, mivel húsvét mozgó ünnep. A niceai zsinat 325-ben határozta meg, hogy húsvét mindig a tavaszi nap-éjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra essen, ez pedig március 22. és április 25. között bármelyik vasárnap lehet.

A farsang időszaka a zenés-táncos összejövetelekről, bálokról és lakodalmakról szólt. A fonók, disznótorok, maskarás felvonulások és dramatikus játékok mind a közösségi élet fontos részét képezték. A farsang vége különösen gazdag volt eseményekben: kövércsütörtök, farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd során bőséges lakomák és vidám mulatságok zajlottak.

Amikor a paraszt nem dolgozik

Az 1874-es Félegyháza című hetilap tudósításai szerint a farsangi bálok gyakran jótékony célt is szolgáltak. Egyik különleges esemény a Házasulandók bálja volt, amin csupán tíz vendég vett részt, míg egy másik álarcos bál az adománygyűjtés eszköze volt. 1902-ben Zsigmond Konrád tanító így írta le a tanyasi farsangot: „A farsang napjai nem egyebek, mint ünnepnapok, melyeken a paraszt nem dolgozik, hanem templomba megy és rokonlátogatásokat tesz. Maszkos alakok járnak házról házra, vidám tréfákkal szórakoztatva az embereket.”

Mi szem-szájnak ingere

A farsangi időszakban a bőséges, zsíros ételek voltak a meghatározók. A disznótorok idején húsleves, töltött káposzta, kocsonya, sonka, hurka, kolbász, valamint különféle sütemények, például pogácsa, rétes és farsangi fánk kerültek az asztalra. Kövércsütörtökön különösen nagy lakomákat rendeztek, és egyes helyeken úgy tartották, hogy ezen a napon kilencszer kell jóllakni.

A farsangi fánk azon kívül, hogy finom édesség, babonás hiedelmek is kapcsolódtak hozzá. Az elsőként kisült fánkot megszárították, majd porrá törve az állatok takarmányába keverték, hogy bőség köszöntsön a gazdaságra. A lányok szerelmi praktikákra is használták: akinek sikerült szépen megsütnie a fánkot, azt ügyes háziasszonynak tartották.

Böjti koplalás és ájtatosság

A farsang húshagyókedd éjfélkor zárul, ezt követi a hamvazószerda, ami a böjt kezdetét jelenti. A nagyböjt alatt tilos volt a lakodalom és mindenféle hangos mulatság. A böjti szokások közé tartozott a hús és zsíros ételek mellőzése, valamint a fokozott vallásos ájtatosság.

A böjt idején a legegyszerűbb ételek kerültek az asztalra. Tej és tojás fogyasztása tilos volt, bár később a reformáció hatására ez enyhült. A legismertebb böjti ételek közé tartozott a cibereleves, amit korpából erjesztettek, valamint a böjti szárma, ami tojással, zsemlével és káposztával készült.

Fotó: Nemzeti Fotótár