A helyi írott sajtó története a Félegyházi Közlöny megjelenéséig
A kiegyezés utáni évek Kiskunfélegyházán is jelentős gazdasági és társadalmi változásokat hoztak, azonban a város megőrizte mezőgazdasági jellegét, de élénk kereskedelemmel és némi helyi iparral rendelkező mezővárosként. A korabeli helyi oktatás rossz körülményeit mutatja, hogy a helyi, 6 éven felüli férfi lakosság 22, míg a nők csupán 11 százaléka tudott írni és olvasni. Ezen a csongrádi tanítóképző 1876-os Kiskunfélegyházára helyezése változtatott némileg, majd 15 évvel később a Kossuth Iskola és a Szent János téri Iskola, majd a tanyasi lakosság részére létrehozott állandó jellegű iskolák indítottak el lényeges javulást. A fejlődés eredménye, hogy a dualizmus végére az előző adatokhoz viszonyítva az írni és olvasni tudók aránya a férfiaknál kétszeresére, a nőknél háromszorosára növekedett. A városunkba telepített tanítóképző tanári karából kerültek ki az útjára indult helyi sajtó első szerkesztői és újságírói. A kezdeteket nehezítette a kiskunfélegyházi nyomda és a megfelelő tőke hiánya is.
A kiskunfélegyházi helyi hírlapkiadás első nyomai 1873-ból származnak. Ifjú Ulrich István felelős szerkesztő 1873. november 1-jén bejelentette a polgármesternek, hogy Félegyháza címmel, Reviczky János laptulajdonossal egy vegyes tartalmú hetilapot indít. A Bába Testvérek szegedi, majd 1874 januárjától kiskunfélegyházi nyomdájában készült 4 oldal terjedelmű hetilap mindössze 8 hónapig élt, a gazdasági válság csődbe juttatta Reviczky János laptulajdonost.
A következő években javarészt az említett tőkehiány és nyomdamunkai problémák miatt több rövid életű helyi lap került piacra. Ilyen volt a Félegyháza és Vidéke című, a Félegyházi Lapok, majd a Félegyháza és Vidéke (2) című újság, Szoretics Józsefné lapkiadó-tulajdonos vezetésével. Érdekesség, hogy az újság 1879 márciusában beszámol róla, hogy félegyházi tanítóképzős diákok Osza György tanáruk vezetésével 4 csónakjukban 115 ember életét mentették meg a szegedi árvíz idején.
Szoretics Józsefnétól a terheit a felelős szerkesztő, Honthy László vette át és Kunfélegyháza és Vidéke címmel új újságot indított. A helyi sajtó kezdeti próbálkozásainak újabb szakaszai a Kis-Kunság majd a Kiskunfélegyházi Híradó, valamint a Félegyháza (2) című. Utóbbi programját magabiztosan kínálta a nagyközönségnek abban a tudatban, hogy anyagi hátterét most már nem egyetlen személy, hanem egy tőkeerősebb társaság garantálja. A frissen alakult helyi Petőfi Könyvnyomda és Részvénytársaság az új hírlap felelős szerkesztését Szivák Ivánra, majd Honthy Lászlóra bízta.
Az új hírlap, a Félegyháza (2) 1883. január 14-én jelent meg. A lapban hagyományteremtő, hazafias gondolatok szólaltak meg, és ez alól a félegyházi sajtóban írásaival először jelentkező dr. Holló Lajos 1884. március 23-án megjelent vezércikke sem volt kivétel. A friss diplomás ügyvéd 1884-ben tért haza szülővárosába, és amellett, hogy ügyvédi irodát nyitott, bekapcsolódott a közéletbe és az újságírásba is. Ez új fejezetet nyitott a helyi sajtó történetében. Nevéhez fűződik az egyik legjelentősebb helyi hírlap, a Félegyházi Hírlap megalapítása, aminek előbb felelős szerkesztője, majd 1886-tól vezetője lett. A századfordulóig tartó időszak a lap fénykora volt. A Félegyházi Hírlap 53 éven át volt a félegyházi sajtótörténet legjellegzetesebb képviselője és kifejezője, ahol olyan személyek kezdtek és lettek a hírlap hűséges szakmai támogatóivá, mint Honthy István, Móczár Elemér, Móra István, Incze Béla, Móra Ferenc és mások. 1895-ben Móra István Budapestre költözött és újságírói tollát dr. Holló Lajos Magyarország című hírlapjának szolgálatába állította. Helyét a Félegyházi Hírlapnál öccse, Móra Ferenc foglalta el. Móra Ferenc költőként indult, első versét a Mi édes volt címűt, 1895. július 14-én publikálta a Félegyházi Hírlapban, amely a költő, író kiemelkedő publicisztikai tevékenységének színvonalas előiskolája volt.
A kor említésre méltó orgánuma volt még a Félegyháza és Vidéke, valamint az 1895. június 23-án először megjelent vasárnapi hetilap, a Félegyházi Híradó. Utóbbi közművelődési, társadalmi és szépirodalmi hetilapként jelent meg a helyi Feuer nyomda anyagi támogatásával. A lap alapítója Szalay Gyula volt.
A félegyházi helyi sajtó századeleji gyökeres változásának időszakában, 1902. január 5-én jelent meg a Félegyházi Közlöny, amelyet Kiskunfélegyháza másik nyomdájának tulajdonosa, Politzer Vilmos indított el, majd egy év múlva a Feuer család tulajdonába került. A közművelődési, közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi hetilap vasárnaponként jelent meg, 8 oldalon, ami jól illeszkedett a helyi igényekhez. Külön erőssége volt a hírrovat és az irodalmi rovat, amihez később színvonalban felzárkóztak a közművelődési, a gazdasági és a közgazdasági témákkal foglalkozó rovatok is. A lap 1938 decemberéig hetente jelent meg. 1946-tól, 1949-ig demokrata hetilapként működött, majd néhány év szünet következett. 1956-tól a Petőfi Népe mellékleteként olvashatta a közönség 1989-ig.
A Félegyházi Közlöny 1992-től Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának lapjaként indult újra, amely időponttól napjainkig – időnként formájában és terjedelmében történt változtatások mellett – szolgálja a félegyháziak tájékoztatását.
Forrás: Fekete János Bács-Kiskun megye múltjából 9. (Kecskemét, 1987.) 211-262. oldal.
