A hagyomány szerint a harangok ilyenkor jelképesen „Rómába mennek”, hogy ott gyászoljanak, majd csak húsvétkor, a feltámadás ünnepén térnek vissza.

A harangszó hiányát ebben az időszakban kereplők hangja helyettesíti, amelyek egyszerre őrzik a csend méltóságát és hívják a híveket az egyházi alkalmakra. 

A harangok elnémulásának pontos időpontja nagycsütörtökhöz kötődik. Az esti szentmisén, amely az Utolsó Vacsora emlékére zajlik, a glória elhangzása után szólalnak meg utoljára, majd egészen nagyszombat estig, a feltámadási szertartásig csendben maradnak.

Ez a csend mély szimbolikus jelentéssel bír: a harangok némasága Jézus elfogását, szenvedését és halálát idézi fel, valamint a hívők számára a belső elcsendesedés és az elmélkedés időszakát jelenti.

Fotó: archív