– Milyen időközönként látogatsz Félegyházára és mit jelent számodra ma ez a város?

– Gyakran járok Kiskunfélegyházára, mert sok régi barátom él itt, akikkel korábban szoros kapcsolatban voltam, és ezek a kötelékek máig megmaradtak. Van egyfajta nosztalgikus kötődésem is a városhoz. A hétfő esti kocsmakvíz például állandó program lett, ilyenkor mindig összegyűlik a régi társaság, és nagyon jó érzés, hogy ezek a kapcsolatok még mindig működnek. Néha csak úgy „felbukkanunk” itt-ott, mint régen.

Félegyháza számomra az indulás helye. Akkor még nem tudtam mi lesz belőlem, de mindig voltak emberek, akik hittek bennem. Ez a város nekem erről szól. Olyan emberek élnek itt, akiknek sok mindent köszönhetek. Például a volt osztályfőnököm, Kiss-Fekete Bence, aki már akkor bízott bennem, amikor én még magamban sem. Mára barátként is számíthatok rá. Ez talán az egyik legnagyobb ajándék, amit ettől a várostól kaptam.

– Hogyan folytatódott az életed a középiskola után?

– Divattervezést tanultam, de nem volt lehetőségem egyetemre menni. A szüleim már nem tudtak anyagilag támogatni, így miközben sok más fiatal akkor kezdte el keresni önmagát, nekem azonnal dolgoznom kellett. Ez nem volt könnyű. Azzal kellett kezdenem valamit, ami a kezemben volt: a szakmámmal és a kreativitásommal. Talán pont ez az élethelyzet kényszerített rá, hogy hamar a saját utamat kezdjem járni. Az első munkahelyemen stylistokkal, divatban mozgó emberekkel dolgoztam együtt. Egyszer megláttam valakin egy viszonylag egyszerű, de ismert márkához tartozó táskát. Arra gondoltam: ezt én is meg tudnám varrni. Ez nem olyan, mint egy ruha, ahol méretsor kell és rengeteg tőke – a táska egy konkrét forma, egy funkció, amit formába lehet önteni.

Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy ha már a kreativitásom adott, és van némi szakmai alapom, akkor miért ne próbálnám meg? Ráadásul mindig hatalmas akarat volt bennem, talán pont azért, mert nem volt más választásom. A szüleim nem nagyon értették, amikor először elmondtam, hogy táskatervező szeretnék lenni, ahogy a környezetem sem. De talán pont ez adott még több erőt: hogy akkor majd én megmutatom! Innentől már „csak” egy márkát kellett felépíteni.

–  Hogyan született meg a Delka bag?

– A Delka teljesen a semmiből indult. Nem volt mögöttem tőke, sem infrastruktúra, csak az elképzelésem, és a hit, hogy képes vagyok valamit létrehozni. Akkoriban egy luxus divatmárkánál dolgoztam, ahol inspiráló közeg vett körül: fotósok, sminkesek, stylistok… tőlük sokat tanultam. Sokan közülük ingyen segítettek, vagy termékért cserébe vállalták a munkát. Egy webes ismerősöm segített az első online jelenlét kialakításában. Akkor még a Facebook volt a fő platform, az Instagram éppen csak kezdett felfutni, a közönségépítés sokkal személyesebb és közvetlenebb volt. Ma már egészen más ez a világ, nehezebb kitűnni. Az első négy táskát maradék anyagokból varrtuk meg egy lakiteleki varrónő segítségével, mindössze egy hét alatt. Több anyagra nem volt pénzem. Ez volt az első „kollekció”, és innen indult minden. Nulla biztonsági hálóval, de rengeteg energiával és eltökéltséggel.

– Mire vagy a legbüszkébb az elmúlt 10 évből?

– Nagyon sok mindenre. Arra, hogy tíz év után is itt vagyok, és hogy mindezt önerőből építettem fel. Büszke vagyok arra, hogy a Delka termékei ma már szinte az összes hazai designer-üzletben jelen vannak. Ott van az angol VOGUE-megjelenés, a Forbes-interjú, a Hajógyár portréfilmje, sok-sok divatbemutató – ezek kívülről látványos sikerek, és tényleg sokat jelentenek. De legalább ennyire büszke vagyok arra, hogy elismert, inspiráló emberek viselik a táskáimat, olyanok, akik engem is motiválnak. És arra, hogy az első vásárlóim közül sokan ma is velem tartanak, követik a márka útját, és izgatottan várják az új kollekciókat. A Delka mára nemcsak termék, hanem értékrend is. Egy üzenet, amit képviselek, és ami mögött valódi munka van. Talán ez a legnagyobb eredmény.

– Új kollekció van születőben? Mikortól lesznek elérhetőek a termékek és miben lesz más, mint az előzőek?

– Igen, most egy teljesen új korszak kezdődik. Egy mondatban összefoglalva az elmúlt évemet: újratervezés – kívül és belül is. Tudatosan visszaléptem egyet, hogy legyen tér az előrelépésre. A régi, szűkös 20 négyzetméteres műhelyből egy világos, tágas, inspiráló alkotótérbe költöztünk. Ez nemcsak fizikailag adott új lehetőségeket, de lelkileg is teljesen más hangulatba kerültem. Új energia, új célok, új lendület.

A sport az életem részévé vált, és ez formálja most a márkát is. A 2025-ös kollekció sportos, nőies és tudatos lesz. Lesznek edzőruhák, leggings-ek, sporttáskák, saját fejlesztésű jóga és pilates kiegészítők, zoknik, törölközők, valamint nőiesebb bőrtáskák is. Minden úgy készült, hogy egyszerre legyen funkcionális, kényelmes és stílusos – de továbbra is Delka: letisztult, mégis karakteres. Ez nem egy egyszerű termékváltás. Ez egy új irány. Egy új Delka. És most végre úgy érzem, igazán azt tudom mutatni, amit én képviselek. Nemcsak divattervezőként, hanem emberként is.

Fotók: delkabag.com