Tárlatjáró - A büntetés ára? A Kiskun Kerület félegyházi tömlöcének építési költségei 1753-ból

A nagyobb lapra került számadásból tudjuk, hogy a költségek 1753 nyarán több mint 440 forintra rúgtak, a kiadásokat pedig Félegyháza állta. Ezt Mihalovics Márton kiskun kerületi esküdt a gyűrűspecsétjével igazolta is (1753. júl. 20.). Az építkezés, amelyben kővágók, kőművesek és talicskások is részt vettek, már korábban kezdetét vette, mert az első kiadást a város 1753. február 13-án rögzítette. Nagy mennyiségben használtak meszet, 1400 kéve nádat szereztek a tömlöc tetejére. Az ó-templomtól 7000 db téglát és egy nagy tölgygerendát is átcsoportosítottak a gyors kivitelezés érdekében.
A kisebb lapon a Kiskun Kerület tartozásairól készült elszámolásokkal találkozunk. A város kölcsönadott Mihalovicson keresztül a Kerületnek 305 forint 68 krajcárt. A halasi kerületi gyűlésen aztán a hat kiskun település sorban 50-50 forinttal járult hozzá a tömlöc költségeihez. Ezt elsőként, 1753. július 6-án Lacháza fizette ki, majd ezt követte Halas, Majsa, Szabadszállás, Fülöpszállás és Szentmiklós.
Az irat helytörténeti jelentősége óriási. A Kiskun Kerület legelső tömlöce ugyanis 1735-ben Halason épült fel, szintén a kiskun települések közös összefogásának köszönhetően. 1753-ban Mária Terézia királynő a Kerület központját áthelyezte a 10 évvel korábban újjáalapított Félegyházára. A Jászapátin tartott hármas kerületi gyűlésen pedig arról is határozat született, hogy itt új tömlöc épüljön, amely Halashoz hasonlóan szintén a városháza közelében kapott helyet. Ez aztán négy évtizeden keresztül ellátta feladatát, mígnem 1794-ben, közel 400 méterrel távolabb, a kerületi székház udvarán felhúztak egy újabbat, a Kiskun Kerület harmadik, ezúttal utolsó tömlöcét.

Dr. Farkas Csaba
Kiskun Múzeum, történész-muzeológus






