A kis himalájai királyság, Bhután találta ki, hogy nem az anyagi jólétet kell vizsgálgatni, hanem a bruttó nemzeti boldogság mértékét. Remek ötlet! S az ENSZ is elfogadta, 2012 óta már hivatalos. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha törik-szakad, ma ennek kell lenni, és mindenkinek, mert ezt egyrészt lehetetlen elérni, másrészt mérhetetlen. Van, amikor az ember csak úgy spontán, magától boldog, s van, amikor hiába minden, nem megy. Hivatalosan meg végképp nem. Könyvtárnyi könyv szól arról, hogy definiálja, megmagyarázza, megmondja, mi is lényegében a boldogság. Most Petőfi szavait használva kérdezem: "Hol a boldogság mostanában?" Aztán mindenki válaszoljon rá, hogy neki mit is jelent, hol talált rá, vagy hol és mikor szeretné, de nagyon, megtalálni, felépíteni, megosztani. Mert a boldogság olyan, hogy ha van, és adunk belőle bő marékkal és tiszta szívvel, nem fogy el, hanem egyre több lesz.

Mindenkinek boldog napot!

Salánki Anikó