Rózsa Pál Csaba, a Déli ASzC Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója köszöntő beszédében ismertette, hogy iskolájukban az idei tanévet 487 diákkal kezdték meg, akik közül 160 újonnan beiratkozott. Felnőtt oktatásra és képzésekre 650 fő jelentkezett, velük együtt összesen 1130 fő tanul ebben a tanévben az intézményben. Büszkén beszélt eredményeikről is: az elmúlt három évben országos szakmai versenyeken 15 dobogós helyezést értek el és 15 fő szerzett mentességet eredményei alapján a szakmai vizsga alól. A „termőföldtől az asztalig” elvet is megvalósították, tangazdaságukban 211 hektáron gazdálkodnak, négypatkós minősítésű lovarda, sertéstelep, fajtabemutató juhnyáj, őshonos és húshasznosítású gulya áll a termelés és oktatás szolgálatában. A kertészetük által előállított terményeket a zöldség-gyümölcs feldolgozó tanműhelyben hasznosítják, húsipari tanvágó üzemükben a tavalyi évben összesen 1387 sertést, 240 szarvasmarhát vágtak le és 20 kilométer kolbászt töltöttek be.

2024-ben az iskola működési bevétele 252 millió forint volt. Az igazgató beszámolt felújítási munkálatokról is: a kollégium homlokzata szépült meg és az iskolaépület utcafronti ablakainak cseréjét is megvalósíthatták a Déli Agárszakképzési Centrum és Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának támogatásával. Tanüzemeikben 500 millió forint értékben beruházások, eszközbeszerzések történtek.

–  A felsorolt adatok alátámasztják, hogy sikeresen működik iskolánk. Ennek egyik fontos kulcsát ismertem fel egy munkafolyamat során, a nyáron. Tófóliát rendeltünk felújítás miatt, amelynek tömege meghaladta a 460 kilogrammot. Segítséget kellett hívnunk, így 17 munkatárs, diák vett részt a fólia mozgatásában. Széthajtottuk, mindenkire jutott körülbelül egy méter, ami fejenként így már csak 27 kilogrammot jelentett emberenként és könnyen szét tudtuk teríteni. Megoldottuk, hiszen tanuló, oktató, technikai dolgozó és igazgató a közös cél érdekében megfogta és egy irányba húzta. Ez a mi missziónk, a mi tófóliánk: az agárszakképzés, ahol, ha mindenki hasonlóképpen végzi munkáját, akkor a siker garantált – zárta beszédét Rózsa Pál Csaba.

Szerdai Zsuzsanna, a Déli Agrárszakképzési Centrum főigazgatója beszédében a mezőgazdaság és az agrárszakképzés változását hangsúlyozta, amelyben feladatuk, hogy a kihívásokhoz igazodva, de értékmegőrző módon vezessék a jövő szakembereit a korszerű mezőgazdaság és élelmiszer-előállítás világába. Rávilágított, hogy a kiskunfélegyházi intézmény fejlesztése nemcsak az infrastruktúrát gazdagítja, hanem országos szinten is példával szolgál a gyakorlati oktatás 21. századi követelményihez igazításában.

– A célunk, hogy olyan agrárszakembereket képezzünk, akik versenyképes tudással lépnek a munkaerőpiacra és akik számára az agrárium nemcsak megélhetés, hanem hivatás és jövőkép. Szeretnénk a pályaválasztás előtt állóknak valós, vonzó alternatívát kínálni. A digitális kompetenciák elsajátítása ma már elkerülhetetlen. A precíziós növénytermesztés, a korszerű állattenyésztés, a drónok és szenzorok alkalmazása lehetővé teszi, hogy környezetkímélőbb és gazdaságosabb termelést folytassunk. Az elöregedő agrártársadalomban elkerülhetetlen a generációváltás. A fiatalok bevonzásához modern tudásra, élményalapú tanulásra és a digitális eszközök használatára van szükség. Mindannyiunk közös felelőssége, hogy ezt az ágazatot tovább erősítsük szakmailag, infrastrukturálisan és társadalmi megbecsültségében. Idén ünnepeltük az agrárszakképzési centrumok megalapításának ötödik évfordulóját. Ez alatt az öt év alatt sikerült új alapokra helyezni az agrárszakképzés szerkezetét, tartalmát és működését. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy jó úton járunk és egy stabil, rugalmas és fejlődésre képes képzéslánc jött létre, amely érdemben tud válaszolni a munkaerőpiac, a gazdaság és a vidékfejlesztés kihívásaira. Az agrárszakképző intézményeknek meghatározó szerepe van a jövő tudásalapú mezőgazdasásának formálásában – fogalmazott a főigazgató.

Balla László alpolgármester ünnepi beszédében Kiskunfélegyházát iskolavárosnak nevezte. Egy helynek, ahol az élet minden területéről találunk képzőintézményeket, ahol szakmát és hivatást választhatnak a fiatalok. A Mezgé is a városi képzések sokszínűségét erősítette tudatosan és erőteljesen az elmúlt években, az intézmény sikerét számos kiemelkedő versenyeredmény bizonyítja. Elmondta, hogy az önkormányzat mindig támogatta és segítette az iskolát beruházások vagy programok szervezése tekintetében, legutóbbi együttműködésük eredménye az a 15 millió forintos működési támogatás, amellyel a kollégium homlokzatának felújítását segítették.

–  A Mezgé egy olyan közösség, ahol a pedagógusok szíve és a diákok lelkesedése találkozik. Az iskola által elért eredmények, az erős szakmai képzés, a fiatalok jelentkezési aránya bizakodásra adhat okot a közelebbi és távolabbi jövőre nézve. Az iskola közösségének ereje a kitartó és magasszintű munkában rejlik.  Kívánom, hogy ez a tanév legyen sikeres, békés és örömteli. Emellett kívánom, hogy mindannyian megtapasztaljuk: a tudás valóban hatalom, de méginkább ajándék – mondta az alpolgármester.

Lezsák Sándor országgyűlési képviselő felhívta a figyelmet rá, hogy a fordulat évét éljük a mezőgazdasági képzés területén. Példanélküli az a gyors alkalmazkodási és válaszadási kényszer, ami a területet jellemzi. A megszokott ismeretek mellett a klímaváltozásról, az öntözéses gazdálkodás feltételeiről és gyakorlatáról is tudásra kell szert tenniük. Beszélt az aszályvédelmi akciótervről, a Homokhátság vízvisszatartásának és vízpótlási feladatainak fontosságáról, amelyek új technológiákat és új ismereteket követelnek meg a termelőtől. Lenyűgözőnek nevezte azt a sokféle tananyagot, amit a mezőgazdasági szakképzésben el kell sajátítani a diákoknak, de úgy véli ehhez az ismeretekhez a szívükbe plántált hazaszeretet érzését is erősíteni kell.

– A mezőgazdaság nemcsak nemzetgazdasági, de nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt ágazat – fogalmazott, majd a szellemi és szívbéli gazdagodást kívánt a diákoknak, hogy megszerzett tudásuk tartósan szolgája nemzetünket.

Dr. Nagy István agrárminiszter ünnepi beszéde kezdetén egy sárba ragadt szekér hasonlattal szemléltette a közös célok és az összefogás fontosságát. A terhektől, a problémáktól csak úgy lehet szabadulni, ha mindenki közösen, egy irányba húz. Ahogyan az agrárszakképzésben is, ahol országosan 22 ezer diák van jelen, közülük első tanévét 3316-an kezdik meg. Ahogy fogalmazott, öt agrárszakképzési centrum által ötvenkét helyen sajátíthatják el a fiatalok azt a tudást, amire szükségük van, és amire szükség van ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság működőképes legyen. Ennek eredménye, hogy minden egyes szántóföldi terület megművelt állapotban van.

– Egy olyan intézményt, egy olyan szakmát és életformát választottatok magatoknak, amire a jövőben biztosan szükség lesz. Amíg ember lesz a földön, addig enni és inni biztosan kell. A magyar szakképzési rendszert és benne az agrárszakképzést nemzetközi rangsorokban is a legjobbak között tartják számon, amelynek rendszeréből már jóval egyszerűbb az út a felsőoktatásba. Biztosak lehettek benne, hogy a jó szakembernek mindig helye lesz az agráriumban, ami a nemzet életének alapja. A gazdáknak köszönhetjük, hogy kenyér kerül az asztalra, hogy biztonságban tudhatjuk élelmiszer ellátásunkat, hogy a magyar vidék élni és gyarapodni tud. Hogy a jövőben is így legyen, ahhoz képzett, a korszerű technológiákat jól ismerő és alkalmazó, tettre kész fiatalokra van szükség. Akik felismerik és meglátják a föld adta lehetőségeket, ezért a magyar agrárszakképzés nemcsak egy szakma elsajátításáról szól, hanem arról is, hogyan találtok élethivatást benne – mondta az agrárminiszter.

Beszéde folytatásában a duális képzés rendszerének erősítéséről beszélt, amely a megszerzett tudás és gyakorlati képzés mellett ösztöndíjrendszerrel is segíti a tanulókat és szüleiket. Kitért az agrárképzés innovációjára: a digitális technológia, a precíziós gazdálkodás, a nagyfokú gépesítés és automatizálás, a robotika és a mesterséges intelligencia mára a mindennapok része a föld megmunkálásától kezdve, a betakarításon át, a feldolgozásig. A korszerű 21. századi technológiai ismeretek elsajátításához megfelelő oktatási környezet szükséges, amely érdekében az agrárminisztérium az agrárszakképzés fenntartójaként az elmúlt években új alapokra helyezte a képzést. A korábbi széttagolt szervezetek helyett ma már 5 agrárszakképzési centrum működik, amely összehangolja a hozzájuk tartozók munkáját, erőforrásait és fejlesztéseit. Ez a struktúra segíti a fiatalok elhelyezkedését is és az oktatás így közvetlenül kapcsolódik a helyi gazdaság erősítéséhez. Ahogy fogalmazott, prioritásként kezelik az iskolák fejlesztését, modernizálását, ezért agrárszakképzési centrumonként egymilliárd forint támogatást nyújtottak az elmúlt időszakban. Ebből kiemelte a Déli Agrárszakképzési Centrumot, amely 968 millió forint vissza nem térítendő támogatásból bemutató üzemet alakított ki Jánoshalmán és Kiskunfélegyházán. Jánoshalmán tangazdaságot fejlesztettek, Kiskunfélegyházán a megújult tangazdaság mellett modern tanvágó és húsfeldolgozó üzem szolgálja a diákok képzését. Végezetül két új, agárszakképzést érintő változásról is beszámolt, miszerint állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági technikus, valamint édesipari technikus szakmával bővítették a képzési palettát. Az idei esztendőt érintő újdonságként még elmondta, hogy a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. közreműködésével szakmai folyóiratokat tettek digitálisan elérhetővé, amelyek segítségével naprakész információk állnak majd a diákok rendelkezésére a világhálón.

A beszédek után a 2025/2026-os szakképzési tanévet szimbolikusan megnyitották. Dr. Nagy István, Lezsák Sándor, Bagdán Boglárka, Szerdai Zsuzsanna, Rózsa Pál Csaba és Héjjas Hunor (a diákönkormányzat elnöke) a színpadon elhelyezett tárolóba nemzeti színű termények töltésével ösztönözték a hazai agrárszakképzési centrumokat, hogy a 2025/2026-os tanévet is töltsék meg tartalommal, tudással, élményekkel, a magyar agrárium további fejlődését szolgáló életképes tervekkel.

Az ünnepség után a meghívott vendégek a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium Csongrádi úti tangazdaságába utaztak, ahol a bemutató üzem ünnepélyes átadására került sor. A helyszínen Rózsa Pál Csaba igazgató ismertette az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszírozásával megvalósult félmilliárdos eszközbeszerzés részleteit.

A húsipari tanüzemben kutter, hasítófűrész, tumbler, tűspác, jégpehely-gyártó, főző-füstölő szekrény, érlelőkamra, légfüggönyök beszerzése valósult meg, amelyek precíz előírásoknak megfelelő működést és a termékpaletta bővítését teszik lehetővé. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozó tanüzemben légyártó gépsort vásároltak, a növénytermesztés gépesítéséhez pótkocsik, tárcsa, kombinátor, henger, szippantó kocsi, bálabontó, univerzális rakodógép, bálacsomagoló és szállító eszköz beszerzése történt meg. A beruházás jelentős részét a precíziós sertéstelep kialakítása jelentette, ami egy építészeti kiadást és egy modern takarmánykeverő berendezés vásárlását jelentette, technológiai és digitalizációs fejlesztés mellett.

A lovász képzésben egy szénagőzölő és egy díjlovas szimulátor segíti ezentúl a diákok oktatását, valamint új, digitalizációs tantermek is megvalósultak.

A fogadásnak helyet adó magtároló átalakítása is megtörtént, a gabonát a fejlesztésnek köszönhetően silótornyokba helyezhették át. Az esemény végén ünnepélyes szalagátvágás következett, majd állófogadás várta a meghívottakat a tangazdaságban.

Az évnyitó és átadó ünnepségen közreműködött a Kiskun Brass, Bencsik Krisztina, Somoskövi Dávid, Almási Luca, Cseklyéné Hevér Tímea, Heródek Péter, Csomor Béla és a Mezgé tánccsoport.

Fotó: Ujvári Sándor