Azt, hogy az időjárás mennyire képes befolyásolni egy ember életét, igazán csak azok tudják átérezni, akik már vesztették el otthonukat, értéküket, vagy épp termésüket egy-egy időjárási kár miatt. A mezőgazdaság egy olyan ágazat, amely nagyon érzékeny az időjárás alakulására. Ha beköszönt egy váratlan jégverés, nincs az a precíz technológia, amely megállíthatja a pusztítást.

Idén tavasszal is így indult az év: csak reménykedhettünk, hogy a hirtelen tavaszi felmelegedés utáni fagyoknem tették tönkre teljesen az idei termést. Majd miután már lenyugodtak a kedélyek, a szabadföldi gazdálkodókon volt a reménykedés sora. Az aratás megkezdését ugyanis sokan halogatták, köszönhetően a heves viharoknak.

Érdekesség, hogy nálunk a legnagyobb károkat ott okozzák a viharok, ahol egyben a leginkább kedvezőek a körülmények a növénytermesztésre. Jellemzően az Alföld a leginkább veszélyeztetett, mert a sík földfelszín miatt ezek a területek teljesen védtelenek.

A károk persze nem csak az Alföldön, az egész országban jelentősek. A szántóföldi növények közül leginkább a búza és a repce szenvedett. Jellemzően a viharok megtépázták a kalászok szárát, a jég pedig kiverte a szemeket a földre. A búzatermés 10 százaléka az előzetes becslések szerint tönkrement, ez pedig jelentős drágulást hozhat magával a búzapiacon.

A szántóföldi növények mellett az éppen érő gyümölcsök is megsínylették a zord időjárást. A kajszibarack, a meggy és az alma minősége is lényegesen romolhat az ítéletidő következménye miatt, a mennyiségi veszteségekről nem is beszélve. Az orkánerejű szél a barackföldeken „millió” ágat tört le, az érő gyümölcsöket leszakította a fákról, az erős esőzések pedig a meggyet tizedelték meg.

A biztosítások elvileg segítséget nyújthatnak a gazdálkodóknak, de a magas vagy magasnak gondolt biztosítási díjak sokakat eltántorítanak ettől. A bebiztosítottság sokszor csak a nagyvállalatoknak adatik meg. A kistermelők pedig jóformán egyik napról a másikra élnek.

Nekik is érdemes azonban végigböngészni a támogatási lehetőségeket, mert több díjtámogatott lehetőség is létezik. Hátulütőjük azonban ezeknek a konstrukcióknak, hogy általában csak 30 százalékos hozamcsökkenést meghaladó károknál vehetők igénybe.

A tanulság ebből az, hogy mindig számítani kell a károk bekövetkezésére és valamilyen módon fel kell készülni azok megoldására.