Május 14. szerda, Bonifác
2025. április 26., 12:00

Zöld könyvtári esték – Klímaváltozás – globális változások, hazai hatások

A környezeti átalakulás már nem a jövő, hanem mindennapjaink része – erre hívta fel a figyelmet dr. Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának tanszékvezető egyetemi docense, a Magyar Tudományos Akadémia doktora április 24-én, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. A Zöld könyvtári esték programsorozat vendége Klímaváltozás – globális változások, hazai hatások címmel tartott tudományos ismeretterjesztő előadást, ami során számos grafikonnal és kimutatással alátámasztott tényt osztott meg a hallgatósággal.

Dr. Gál Tamás kiemelte: az elmúlt száz év során a földi átlaghőmérséklet körülbelül egy Celsius-fokkal nőtt, a felmelegedés pedig tovább folytatódik. A folyamat fő mozgatórugója az emberi tevékenység, különösen a közlekedés, az ipar, az energia- és üzemanyag-felhasználás, valamint a mezőgazdaság. A kibocsátási adatok alapján a legnagyobb terhelést az energiatermelés (29%), az üzemanyag-használat (25,5%) és a közlekedés (23,8%) okozza, de az ipari folyamatok (8,7%) és a hulladékgazdálkodás (3%) szerepe sem elhanyagolható.

A szakértő elmondta, hogy az éghajlatváltozás hatásai már érezhetők: a hőmérséklet-növekedés, a jégtakarók olvadása, a tengerszint emelkedése és a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása mind komoly következményekkel járnak. Ez alól hazánk sem kivétel. A dél-alföldi régió különösen érzékeny: itt az átlagos hőmérséklet-emelkedés az országos átlagnál is gyorsabb. A városiasodás következtében a belső területeken akár 1–1,5 Celsius-fokkal is melegebb lehet, ami megterheli az emberi szervezetet.

Az előadó részletes elemzést adott a csapadékeloszlás zavarairól is: 2024-ben például négyhónapnyi csapadék hiányzott, ami súlyos következményekkel járt a mezőgazdaságban. Az aszály, a vízhiány és a hőhullámok mind komoly kihívásokat jelentenek a termelés és a vízgazdálkodás számára.

Egy érdekes statisztikát is ismertetett: Budapest és Szeged lakóinak légkondicionáló-használati szokásait összehasonlítva kiderült, hogy míg a fővárosban a hűtőberendezés megléte gyakran anyagi kérdés, addig Szegeden a háztartások nagyobb arányában van klímaberendezés – ez is mutatja, mennyire eltérően alkalmazkodnak a különböző térségek az egyre forróbb nyarakhoz.

A jövőre nézve az előrejelzések szerint a század végére akár 2–4 Celsius-fokos globális melegedéssel is számolni kell, ha nem történnek hatékony lépések az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére.

Az est során hangsúlyos szerepet kapott az is, hogy helyi szinten is van mozgásterünk: a tudatos energiahasználat, a mértékletes fogyasztás, a víztakarékosság és a környezettudatos életmód mind hozzájárulhatnak a negatív hatások csökkentéséhez.

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg, és minden érdeklődő számára díjmentesen látogatható volt.

V. B.
Kövessen minket a Facebookon is!
chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram