– Mit jelent a nagyhét a keresztények számára?

– A nagyhét, amely virágvasárnappal egyben Jézus szenvedésének vasárnapjával kezdődik, az év legszentebb időszaka a keresztények számára. A nagyhét eseményei Jézus szenvedéstörténetét, halálát és feltámadását idézik fel, és a szentmiséken, liturgiákon mi is ezeket az állomásokat, helyszíneket járjuk végig.

– A hét minden napjának van külön jelentése. Mit ünneplünk az egyes napokon?

– Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulását ünnepeljük. Ezt barkaszenteléssel tesszük. Ez a nap már a szenvedés hetének „nyitánya”, így a misén már elhangzik a passió is. Nagyhétfőn Jézus Betániába megy, ahol Mária megkeni lábát olajjal, ami már előrevetíti a temetését. Kedden Jézus megjövendöli Júdás árulását és Péter hármas tagadását. Nagyszerdán Júdás 30 ezüstért elárulja őt, és a tanítványok előkészítik az utolsó vacsorát.

– Nagycsütörtök kiemelt nap a nagyhéten belül. Mi történik ekkor?

– Nagycsütörtök este kezdődik a szent három nap. Az utolsó vacsora emlékmiséjén Jézus példát mutat alázatból, és megmossa tanítványai lábát. Mi is megismételjük ezt a szentmisén és 12 férfi lábát mosom meg. Mise végén megtörténik az oltárfosztás, ami arra utal, hogy Jézust kiszakítják a közösségből. Ilyenkor az Oltáriszentséget elvisszük egy mellékoltárhoz, jelezve ezzel, hogy elvitték közülünk Jézust. Ezután virrasztás következik, emlékezve a Getszemáni-kerti virrasztásra.

– Nagypéntek a legfájdalmasabb nap.

– Ekkor elcsendesedünk, és Jézus kereszthalálára emlékezünk. Ezen a napon nincs szentmise sehol a világon. Van viszont keresztút és egy különleges liturgia, amelyben elhangzik a János evangéliuma szerinti passió. A Golgotán történt eseményeket felidézve kereszthódolatot tartunk, és lélekben mi is oda megyünk a megfeszített Krisztushoz.

– Nagyszombattal zárul a három szent nap.

– Nagyszombaton az egyház Jézus sírjánál időzik. Ez a nap teljes csendességben telik, mise sincs. Este viszont már a feltámadást ünnepeljük a vigília szentmisén, ahol tüzet szentelünk, és a megáldott tűzről meggyújtjuk a húsvéti gyertyát, jelezve, hogy a föltámadás fénye bevilágítja a sötét éjszakát. Az ember sötétségét is a megváltás fénye világítja be. Ez a nap már húsvét örömének kezdete.

– Mit jelent húsvét a mai ember számára? Hogyan tudunk mi is feltámadni Krisztussal?

– Idén a remény évét ünnepeljük. Ez különösen aktuális, hiszen a feltámadás öröme a remény üzenetét hordozza. Krisztus halála és feltámadása reményt ad nekünk. Az utolsó vacsorán Jézus ezt mondja: „én vagyok az út, az igazság és az élet”. A ma embere sokszor tapasztalja meg a hazugságokkal teli világot. Jézus az, aki utat mutat nekünk, és kivezet minket a hazugságok, a bűn és a gyarlóságok zsákutcájából. Nekünk csak követni kell őt. Krisztus jelenti az igazságot is, amely a bűnnel terhelt világban felszabadít, szabaddá tesz minket. Nem utolsó sorban pedig általa lehet új életünk, új kezdetünk. Ő jelenti a haláltól való megváltást és az örök életet. Emberi vágyunk hogy időről-időre megújuljuk, és ezt Krisztustól kapjuk meg ajándékként.

– Húsvét után hogyan folytatódik a keresztények élete?

– A három szent nap után húsvétvasárnap és húsvéthétfő következik, de az ünnepi időszak egészen pünkösdig, azaz ötven napig tart. Ekkor az evangéliumokban a feltámadt Krisztussal való találkozásokat olvassuk. A húsvét utáni idő célja, hogy mi is találkozzunk a feltámadt Krisztussal, ebből a találkozásból pedig újra és újra megszülethet a remény, ami megerősít minket a hitben és a szeretetben.

Fotó: Sarlós Boldogasszony Templom