A megjelenteket Mészáros Márta múzeumigazgató köszöntötte, aki elmondta, hogy az előadóval való ismeretségük elmélyülése a 2015-ben szervezett, Alföldi szecesszió – konferencia és kiállítás alkalmával történt meg, amely során Brunner Attila a szervezésben és kötetszerkesztésben vett részt.

Dr. Brunner Attila előadása kezdetén Fekete János helytörténész munkáját emelte ki, aki 1986-ban, a Kiskun Múzeumban tartotta az első ismertetőjét a félegyházi szecessziós építészet emlékeiről, amely előadás anyaga a művészettörténész adatgyűjtésének is alapját képezte. További fontos dátuma a témának az 1990-es év, amikor megjelent Gerle János építészettörténész munkája, Alföldi szecesszió címmel, amelyben Kiskunfélegyháza öt épületével szerepel. Ezek középületek, amely a magyar építészettörténetnek egy alapvető jellemzője. Dr. Brunner Attila anyaggyűjtése Kiskunfélegyházáról indult el, hiszen itt született, itt élt és elmondása alapján gyermekkora óta csodálta az országos listákon is előkelő helyet elfoglaló városházánk épületét.

A korszakot jellemezve ismertette, hogy az 1910-es évekbeli városvezetés Kiskunfélegyházán egy olyan határozott jövőképpel rendelkezett, ami lehetővé tette, ezeknek a hosszútávra tervezett és létesített épületeknek a megvalósítását. Ez a legjobb kortárs művészeknek a meghívásával is együtt járt: olyan építészek fordultak meg ebben az időben városunkban, akiket a szakma is jegyzett és elismert: Vas József, Karvaly Gyula, Cziegler Győző és tanítványa, Morbitzer Nándor, aki Félegyházán a legtöbb középületet tervezte a huszadik század legelején. Hangsúlyozta: egy olyan fellendülő korszakban volt a város, a régió és az ország is, ami addig és később is példa nélküli. A tőke felhalmozódása lehetővé tette, hogy városunkban megszülessenek neves épületeink, szobraink, tárgyi értékeink.

Az előadó a folytatásban beszélt városunk páratlan szecessziós épületeiről, a stílusjegyekről, a szecesszió kutatástörténetéről, annak elkötelezett, neves szakembereiről. Prezentációja során a nagyszámú érdeklődő közönség kielégítő válaszokat kapott és pontos ismereteket szerzett a korszak jellemzőiről, amelynek tárgyi emlékei ma is városuk büszkeségei.