– Öt évvel ezelőtt átfogó fejlesztési tervekkel kezdtél bele az igazgatói munkába. Most, a megerősített bizalom után, hogyan értékeled az elmúlt időszakot?

– Szerencsére elmondhatom, hogy a tárgyi, technikai és infrastrukturális fejlesztések tekintetében egyaránt sikerült előrelépést elérnünk. Megújult a gyermekkönyvtárunk teljes bútorzata és festése, korszerűsítettük a rendezvény- és kiállítótermünk világítását. Számos új eszközzel – például projektorral, kamerával, notebookkal, sőt elektromos kerékpárral – gazdagodtunk. A kölcsönzői tér klimatizálása is elkezdődhetett, az udvarunk pedig örökzöldekkel szépült.

Folyamatosan megújul gyűjteményünk is, 2024 végén 89 254 dokumentumot tartottunk nyilván, összesen 119 millió forint értékben. Beszerzéseink 20 százaléka közvetlenül olvasói kérések alapján történt, ami jól mutatja, hogy igazodunk a használói igényekhez.

A szolgáltatásokban és a közösségi életben is sok újítás történt.A legnagyobb ugrást a digitális szolgáltatások hozták: a TextLib mobilapplikáció, a digitális olvasójegy bevezetése, a wifi lefedettség teljes körű kiépítése és a közösségi médiában való aktív jelenlét mind hozzájárult ahhoz, hogy a könyvtár virtuálisan is közösségi térré váljon.

De legalább ilyen fontosnak tartom a Gondolkodj ökosan! programunkat, amely a zöld szemléletet hozta közelebb az olvasókhoz, valamint a Meseláda szolgáltatást, amely nyolc óvoda és egy bölcsőde bevonásával a korai olvasóvá nevelést segíti.

Közösségi programjaink – mint a Félegyházáról indultak beszélgetés-sorozat, a Hattyúkerti zenés esték vagy a Betűbölcsi – a város életének is meghatározó, népszerű eseményei hosszú évek óta.

– A könyvtár az utóbbi években több elismerést is begyűjtött. Melyikre vagy a legbüszkébb?

– Mindegyikre. Nagy öröm, hogy 2025-ben Családbarát Szolgáltatóhely minősítést kaptunk, hiszen ez az értékrendünket tükrözi. Emellett Kerékpárosbarát Szolgáltatóhely, Állatbarát Könyvtár, valamint Virágos Félegyházáért különdíjas intézmény is vagyunk. Zöldkönyvtárunk számára külön elismerés volt az Energiaügyi Minisztériumtól, amikor a 2024-es Európai Hulladékcsökkentési Héten országos szinten III. helyezést értünk el. Ezek a címek azt jelzik, hogy a könyvtár nemcsak tudást, hanem különféle társadalmi értéket is közvetít a lakosság felé.

– Az elmúlt években a járvány és az energiaválság is próbára tette a kulturális intézményeket. Hogyan változtak a könyvtárhasználati szokások?

– A Covid–19-járvány idején, 2020-ban csaknem öt hónapig zárva tartottunk, majd 2021-ben is csak májustól, védettségi igazolványhoz kötve fogadhattuk a látogatókat. Ezekben az években a személyes könyvtárhasználat visszaesett, viszont a távhasználat – online elérések, digitális szolgáltatások – erősödött. Igyekeztünk alkalmazkodni: működött a Könyvátadó Pont és a Könyv(fu)tár szolgáltatásunk, így az olvasók a zárva tartás alatt sem maradtak könyv nélkül.

2022 őszétől az energiavészhelyzet miatt csökkentett alapterületen és nyitvatartással működtünk, de olvasóink ekkor is hűségesek maradtak hozzánk, mindamellett, hogy tereinket hiányolták.

A 2024-es statisztikák már megközelítették a járvány előtti eredményeket, azóta pedig folyamatosan jobbak az adatok. A korosztályos megoszlás is sokat elárul: a használók 31 százaléka 14 év alatti, 56 százaléka 14–65 év közötti, míg 13 százaléka 65 év feletti.

– A digitalizáció és a mesterséges intelligencia ma már a könyvtárakat is eléri. Lehetőséget vagy veszélyt rejtenek?

– A mesterséges intelligencia nem ellenség, hanem új eszköz a könyvtárak kezében. Segíthet a tartalomajánlásban, az adatbázisok feltárásában, vagy akár a statisztikák automatizálásában.

A jövőben az országos és világi trendeket követve erősödnünk kell a digitális szolgáltatások terén, a könyvtárak egyfajta digitális központokká kell váljanak. Hosszú távú cél tehát a digitális gyűjtemények és a mesterséges intelligencián alapuló keresőrendszerek beépítése szolgáltatásainkba, hogy az olvasók bárhonnan, bármikor hozzáférhessenek a tudáshoz.

Ugyanakkor célunk az is, hogy a lakosságot is felkészítsük a digitális ügyintézés korszakára, például digitális segítségnyújtással és e-ügyintézési pont kialakításával, hiszen 2030-ra az ügyintézés 60 százaléka várhatóan online zajlik majd.

Az önkiszolgáló kölcsönzés technikai feltételeinek megteremtése is cél, akárcsak az egyesprogramok online közvetítés. Terveink között szerepel az online beiratkozási lehetőség megteremtése, az e-könyvek, hangoskönyvek, digitális tartalmak távoli elérésének biztosítása, akár egy webáruház létrehozása a használt könyvek és kiadványaink értékesítésére. Emellett elektronikus adatbázisokat és online magazin-hozzáférést is biztosítanánk. Persze mindez forrásigényes, melyhez első sorban pályázatokra, támogatókra lenne szükség.

Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az emberi tényező, a könyvtáros személyes jelenléte, az olvasóval való kapcsolat megmaradjon. A technológia kiegészítheti, de nem pótolhatja ezt a személyes kapcsolatot és azt a közösségi élményt, amit a könyvtár ad. Tapasztaljuk, hogy egyre többen szeretnék a digitális özönből, túlterheltségből kivonni magukat, melyre a könyv kézbevétele megoldást nyújt. A könyvek egyre inkább prémium élményt biztosítanak az olvasóknak, a könyvtár erre kiváló, olcsó megoldás.

– A digitális tudásközpont kialakítása mellett milyen egyéb irányokba szeretnéd fejleszteni az intézményt?

– A célom, hogy a könyvtár a város kulturális és közösségi életének egyik legfontosabb bázisa maradjon, egy nyitott, zöld szemléletű és tudásalapú intézmény, amely képes lépést tartani a kor kihívásaival. A könyvtár már nemcsak könyvkölcsönző, hanem élő közösségi színtér és találkozóhely is. A jövőben még több olyan programot szeretnénk, amely összekapcsolja a generációkat, így például a „Mesélő nagyszülők” vagy a „Netrevalók” országos kezdeményezéshez való csatlakozás. Sokan igénylik a neves írókkal és előadókkal szervezett találkozásokat, ezért erre is próbálunk forrásokat találni.

Kiemelt célunk az élethosszig tartó tanulás támogatása is. Segítjük a diákokat, a felnőtteket és az időseket is a kulturális ismeretek, a digitális és nyelvi kompetenciák bővítésében.Mindehhez elengedhetetlennek tartom kollégáim továbbképzéseinek, önképzéseinek támogatását, de örömmel adunk helyet külsős önkénteseknek vagy vállalkozóknak is.

Fenntartható és zöld könyvtárként működni továbbra is szívügyünk. A következő ciklusban szeretnénk még tudatosabb, energiahatékonyabb intézménnyé válni. Például öko-programokkal, újrahasznosított anyagok használatával és szemléletformáló rendezvényekkel példát mutatni a környezettudatosság terén. Bővíteni szeretnénk a hulladékcsökkentő és újrahasznosító akcióinkat, új gyűjtőpontokkal, közösségi műhelyekkel. Zöld közösségek létrehozását is tervezzük. Bevezetnénk a „Dolgok könyvtárát”, ahol nemcsak könyvet, hanem például telefontöltőt, társasjátékot vagy diafilmvetítőt is lehetne kölcsönözni. És természetesen folytatjuk a „Zöld olvasóudvar” fejlesztését, valamint elgondolásom szerint évente fenntarthatósági jelentést készítünk majd a könyvtár ökológiai lábnyomáról.

A kulturális örökség és a helyi identitás őrzőjeként is fontos feladatunk van. A helytörténeti gyűjtemény fejlesztésével, lehetőség szerinti digitalizálásával és bemutatásával a múlt értékeit tennénk elérhetővé a jelen és a jövő generációi számára. Célunk, hogy a könyvtár a város kulturális emlékezetének élő archívuma legyen, és erősítse Félegyháza identitását, turisztikai vonzerejét.

Nyitott és együttműködő intézményként pedig szeretnénk tovább bővíteni partnerhálózatunkat. A könyvtár a város közösségi hálójának része, és a jövőben még aktívabban szeretnénk ezt a szerepet betölteni.

Összességében egy digitálisan korszerű, zöld szemléletű, közösségépítő és értékőrző könyvtárat képzelek el. Olyat, amely egyszerre modern és emberközeli, és amelyre a város minden lakója büszke lehet. Ezek az elgondolások természetesen első sorban irányvonalak, melyek eléréséhez a megfelelő körülmények és feltételek megteremtése az elsődleges feladat, nem utolsó sorban pedig annak az az összetartó és támogató munkatársi háttérnek a megtartása, akiknek az eddigi munkájukért is végtelenül hálás vagyok.