„...minden hagyomány az értelmezés kegyelméből él; 

ezen az áron áll meg, marad eleven.” 

Paul Ricoeur

Móra-hagyományunkat is az a felismerés tartotta meg és élteti tovább, hogy a benne örökölt értékek a folytonos (újra)értelmezés által a továbbadás gesztusában válhatnak velünk élő  létezővé.  Nagy  a  felelőssége  tehát  a  város  közösségének  az  újraértés  hatékony  és eredményes  formáinak  megválasztásában,  különösképpen  akkor,  ha  a  fiatal  nemzedékek megszólítása a cél. Tisztában van ezzel a Móra Ferenc Társaság is, amikor évente legnagyobb formátumú programsorozatára készül, a tervezéstől szorosan együttműködve a Móra  Ferenc Közművelődési Egyesület, a Kiskun Múzeum, a Móra Ferenc Művelődési Központ és a Petőfi Sándor Városi  Könyvtár  munkatársaival. Az  összefogás  ebben  az  évben  is  olyan  tömegeket vonzó megoldásokat  eredményezett,  amelyek  a  Móra-udvar – mesekert  egész napos családi rendezvényén emlékezetes kalandozást jelentettek időben és térben szellemi-tárgyi-építészeti örökségeink világában. 

Tradicionalitás és modernitás, változatlanság és kreativitás, játékosság és interaktivitás együtt, egymást erősítve alakították a napot. A legfontosabb szervezőelem természetesen most is a mese, a mesemondás volt, az a tevékenység, amelyben az állandó ismétlés, az újrajátszás által kaphatják meg a fiatal generációk őseik tudását. Nem hiányozhatott Móra udvarából A MESÉLŐ, a biztos igazodási pont, a közösség által felhalmozott tudás őrzője és továbbadója sem, akinek a művészete abban áll, hogy képes a szó és a játék erejével megjeleníteni az ősök világának  minden  időben  eligazító  erkölcsi  szabályait.  Ott  volt  most  is  Gulyás  László vándormuzsikus  személyében,  aki  a  hely  szellemében  és  sosem  egyedül,  hanem  mágikus módon, közönségének aktív együttműködésével építi fel aktuális produkcióit. A színpadon egész  nap  a  meséé  maradt  a  főszerep:  a  Profi-L  Bábszínház  Kolompos Palkó  történetével,  a  Mikropódium  Családi  Bábszínház  a  Boldog  mese  című előadásával örvendeztette meg a jelenlévőket. Délután a Babtársulat adta elő a Piros tengeralattjáró című bábjátékot,  a  zárás  bulihangulatát  pedig  Lovászi  Edina  és  Zenekarának  ABC  –  interaktív bábos gyermekkoncertje biztosította. A  produkciók  között  újabb  és  újabb  lehetőségei  nyíltak  meg  a  jókedvű tapasztalatszerzésnek. A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület Csorbóka könyvkereskedése „tálcán  kínálta”  a  „kellemes  és  hasznos  tudományok”-at.  Utóbbiakról  a  gyerekeknek  kellett számot adniuk Móra Ferenccel és írásaival kapcsolatos tesztek, totók és játékos feladványok (színezők,  puzzlekirakók)  megoldásával,  előbbiekről  a  szervezők  gondoskodtak  élvezhető, ízlelhető  és  elvihető  ajándékok  formájában.  A  nyereményjátékokkal  egybekötött könyvárusításon  túl  népszerűek  voltak  a  Petőfi  Sándor  Városi  Könyvtár  kézműves-foglalkozásai is. Az egyiken a nap aktuális ünnepi figurái, a kivágható-kiszínezhető kislibák készültek,  a  másikon  különleges  könyvjelzők:  itt  Jankovszki  Réka  irányításával  a makramécsomózás technikájával ismerkedhettek a tanulni vágyók. 

A Kiskun Múzeum amellett, hogy régészládával és interaktív gyerekfoglalkozásokkal idézte  jelenné  a  múltat,  sajátos  módon  kapcsolta  programjait  a  mesélés  (értelmezés, továbbadás) vezérszálához. Mészáros Márta múzeumigazgató Mesél a város címmel kétórás sétára hívta a történelmi-szellemi-építészeti értékek iránt érdeklődőket. A tematika aktualitását egy jeles évszám adta: az újratelepült Félegyháza puszta lakói 280 éve határoztak úgy, hogy élnek  a  redempció  adta  lehetőségekkel  kiváltságaik  megváltására. A  séta  útvonalát  a  város kiépülésének  egy  fontos  szempontja  kínálta:  hogyan  alakultak  ki  piactereinkből  a  mai közparkok.  Az  egyes  állomásokon  elhangzott  történetek  további  évfordulókhoz  kötődtek, alkalmat  adva  ezzel  a  város  jeles  személyiségeinek,  épületeinek  vagy  eseményeinek idézésére. Kezdésként a sétálók azokat az épületeket azonosították be a Petőfi tér Anno-tábláinak 1820-as és 1861-es képeslapjain, amelyek ma is állnak. Az egykori gabonapiac, a mai Szent János  tér  déli  oldalánál  nemcsak  a  fatemplomukkal  együtt  érkező  első  betelepülőkről  és  az emléküket  őrző  ikonikus  szoborról  hallhatták  Mészáros  Mártát,  de  a  szemben  álló városházához köthető olyan neves személyekről is, mint a tervezők, Vas József és Morbitzer Nándor (115, illetve 75 éve hunytak el) vagy mint dr. Molnár Béla polgármester (110 éve halt meg),  a  modern  Félegyháza  megálmodója.  Mi  lehetett  volna  alkalmasabb  helyszín  az ismerkedésre  a  helyi  baromfi-  s  ezen  belül  a  libatenyésztés  kialakulásának  máig  vezető történetével,  ha  nem  az  egykori  baromfipiac,  a  mostani  Móra  tér?  De  a  jelenlévők megemlékeztek arról is, hogy 150 éve kezdődött a Kalmár kápolna építése, 130 éve avatták fel a híres Angyalos kutat, és 95 éve áll az 5-ös másik oldalán az az épület, amely a 140 éve alakult  félegyházi  ipartestület  székházának  készült.  A  Kőfaragók  terének  monumentális századfordulós képeslapja újabb lehetőséget  adott múlt és jelen összekapcsolására, csakúgy, mint  a  Petőfi  utca,  ahol  nemcsak  a  Petőfi-ház  történetét  idézte  fel  a  sétavezető,  de emlékeztetett  arra  is,  hogy  175  éve  egy  hármas  kerületi  kapitányi  utasításra  kezdte  el megnevezni és megszámozni az utcákat egy erre a célra felállított városszépítő bizottság. A körséta  a  Sarlós  Boldogasszony-plébániatemplom  előtt  zárult  az  iskolaszék  intézményére,  a régi iskolarendszerre és az egykori piactérre való emlékezéssel. Élményszerű  tanulás  az  élménynyújtás  megannyi  lehetőségének  aktivizálásával. 

A Móra-udvar  –  mesekert  egész  napos  családi  programjai  az  idén  is  azt  példázták,  hogy városunk  öröksége  nem  „valami  zárt  csomag,  amit  kézről  kézre  adnak,  anélkül  hogy kinyitnák, hanem kincs, amiből teli marokkal merítenek, s amelyet éppen a kimerítés művelete újít meg.” 

Dr. Luchmann Zsuzsanna

A program a TOP_PLUSZ-3.1.3-23-BK1-2024-00019 azonosítószámú projekt MINDEN-KOR helyi humánfejlesztések Kiskunfélegyházán című pályázatból valósult meg.

Fotó: Kiss Czakó Imre