A Kiskun Múzeum gyűjteményében őrzünk egy különleges képet, melyet „csaliképnek” is nevezünk, hiszen három kép egyben, melyet három nézetből megtekintve, három önálló ábrázolássá áll össze. Szemből az aradi 13 vértanú látható, jobbról nézve Kossuth Lajos arcképe rajzolódik ki, balról állva pedig a búcsúzó Petőfi integet felénk. Kossuth és Petőfi rajzolata csíkokra vágva kerültek összeragasztásra, majd a megfelelő sorrendben ráhelyezve a vértanúk nyomatára.

A „Csali kép – Hármas kép” 1910. július 30-án került a múzeumba Vesszősi József lapszerkesztő ajándékaként, melyet Szalay Gyula múzeumigazgató 832. szám alatt vett leltárba, megjegyezte: „Az ily képek a Dunántúlon divatosak. Mezei Péter asztalos hagyatékából való.”

Az 1902-ben alapított Kiskun Múzeum gyűjteményét Szalay Gyula elsősorban felajánlások, adományozások révén tudta gyarapítani. A város múltjához kötődő megőrzött tárgyi emlékek megmutatták az itt élők gondolkodását és a világukról alkotott képét. Mit tartottak értéknek? A 48-as eszméket valló Félegyháza a szabadságharc elvesztését követően is hitt a forradalom eszméiben, tisztelte Kossuthot és őrizte a vértanúk emlékét. Csak egy kép? Nem, hiszen mindent kifejezett, amelyben a magyarok a megtorlások idején csendben és titokban belekapaszkodtak. Jelkép volt, jelképpé vált.

Vesszősi József (1868-1924) könyvkereskedő, lapszerkesztő, nyomdatulajdonos volt. 1897-ben vásárolta meg Ranezay Józseftől Félegyháza első könyv- és lapnyomdáját. 1903-ban felvásárolva egyesítette a Félegyházi Hírlapot és a Félegyházi Híradó című újságokat, szerkesztője és kiadója is lett egyben az új helyi lapnak. Szalay Gyula (1867-1937) a Félegyházi Hírlap szerkesztője és újságírója is volt, így szoros ismeretségben állt Vesszősi Józseffel, aki lelkesen támogatta a városi múzeum létrejöttét és sok adománnyal gyarapította gyűjteményét.

Mészáros Márta