Praktikák a fagykár ellen

A szakember hangsúlyozta, hogy minden szempontból jó a jelenlegi időjárás a természetnek. A gyümölcsösben a még át nem fagyott talaj takarását végzi a hó, a további jelentős hideg ellen véd, szigetel, így a fiatal fák gyökere vagy az őszi vetésű gabonák, zöldségek is biztonságban vannak. Az érkező lassú olvadás pedig egyenletesen folyadékkal táplálja a talajt. A hó és hideg késlelteti a gyümölcsfák nedvkeringésének beindulását, így a rügyezés kitolódik és talán a tavaszi fagyok idején még nem lesznek virágban.

– A régi leírásokra hagyatkozva ki tudjuk használni a havat: érdemes azt a gyümölcsfák törzséhez kupacolni, hogy visszahűtse a növényt. Így itt fog majd a legkésőbb elolvadni a hó, késleltetve a virágzást. Ezzel az eljárással az öntözőzsákhoz hasonló eredményt érhetünk el, a hűtés mellett folyamatosan vízzel látva el az adott gyümölcsfát. (A fehérre meszelt fatörzsek is ezt a célt szolgálják, hiszen visszaverve a nap sugárzását, nem tudja ideje korán felmelegíteni a törzset.) Ezekkel az egyszerű praktikákkal ki lehet tolni egy-két héttel a virágzást, azaz meg lehet próbálni megmenteni a gyümölcsöt a tavaszi fagykártól. Az ideális az lenne, hogy február közepéig megmaradjon a hó és a hideg, majd onnantól fokozatosan és lassan érkezzen meg a tavasz – fogalmazott Kis Miklós.

A szakember hozzátette azt is, hogy a kórokozók szempontjából vegyes hatása van a hótakarónak, hiszen az atkák, a tetvek, a lárvák elpusztulnak, viszont a talajban élő kártevők számára pont a hó ad védelmet a hideg ellen. A lassú olvadás mindamellett, hogy nedvességgel látja el a földet, sajnos a gombák szaporodásának is kedvez.

A méhek fő projektje a fűtés

Kis Miklóst – mint 80 méhcsalád tulajdonosát – a méhészek téli teendőiről is megkérdeztük. Megtudtuk, hogy a méhcsaládok ilyenkor is tevékenyen dolgoznak: fűtenek. A téli időszakban focilabda méretű fürtökbe húzódnak össze, ami gyakran 20 ezer egyedet is számlál. A méhek szárnyuk rezegtetésével hőt termelnek, állandó 24-25 Celsius fokot teremtve a fürt belsejében. A fürt felépítése szempontjából a külső részen helyet foglaló méhek szigetelnek, a belső méhek hőt termelnek és középen helyezkedik el az anya.

Január utolsó harmadának elején az anya lerakja az első petéket, amelyek további munkát rónak a méhekre. Ekkor ugyanis emelni kell a kaptár hőmérsékletét 35 Celsius fokig, ami intenzívebb munkát kíván az egyedektől, hiszen így maradnak életképesek a peték. Az anya a nappalok hosszát érzékeli, így kezdi el a peterakást. Tevékenysége az időjárástól független. A hó viszont a csapadék szempontjából befolyásolja a méhek életét is: a tavaszi virágok megjelenéséhez nélkülözhetetlen.

Metszeni tilos, de hajtatni érdemes

Kis Miklós végezetül elmondta, hogy az egyre elterjedtebb új növények, mint a kivi, a datolyaszilva, vagy a különböző fügefajták érzékenyek a fagyokra, így lehetséges, hogy esetükben fagykárral kell számolniuk a tulajdonosoknak. A csonthéjasok és almafajták tekintetében viszont nem kell ettől tartani.

Az okleveles élelmiszer- és kertészmérnök azt is hangsúlyozta, hogy a kiskertekben a metszéssel még mindenképpen érdemes várni! Ahogyan ő fogalmazott, egészen addig, amikor már nem fázik a gazda keze. Érdemes a téli időszakban a szerszámokat karbantartani, műhelymunkákat, javításokat végezni.

A szakember szerint az első vetőmagokat – például paradicsomot, paprikát – már be lehet szerezni, és lakásban, világos helyen, virágládába helyezve lassan el lehet kezdeni a hajtatást. Érdemes egy konyhakert-tervet is készíteni, amiben meghatározzuk, hogy mit, hová és mikor akarunk majd veteményezni.

Fotó: Kis Miklós