Dr. Bereczki Ibolya, a Pulszky Társaság elnöke megnyitó beszédében a szakmai nap témájának fontosságát hangsúlyozta. A múzeumi képzőművészeti gyűjteményképzés, a gyűjtemények gyarapítása, tárolása nagyon sok kérdést és gondolatot vet fel, amelyekről beszélni kell. Elmondta, hogy a társaságuk hamarosan kerek évfordulót ünnepel, hiszen 1990. december 5-én volt alapító ülésük, amelyet kilenc évvel később a Kismúzeumi Tagozatuk létrejötte követett. A Pulszky Társaság tevékenységében a tagozati munka meghatározó, amely a szakmának a sokszínűségét is erősíti. Az éves beszámolók alapján a tagozatnak 113 tagja van és 63 múzeumot képviselnek.

Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója beszédében felidézte az egy évvel ezelőtti eseményt, amikor Ráckevén átvehette a Kiskun Múzeum kollektívája a Pulszky Társaság Kismúzeumi Tagozata díját, a Poroszlai Ildikó-emlékérmet. Nagy öröm és megtiszteltetés számukra, hiszen a díj komplex módon ismeri el szakmai munkáját az intézménynek. A díjazás alapján lehetett Kiskunfélegyháza a fogadó intézmény az őszi szakmai napon. Örömmel készültek kiállításbemutatókkal, előadással és szíves vendéglátással.

A beszédek után a díjátadás következett, amelyet Hortiné dr. Bathó Edit, a Kismúzeumi Tagozat vezetője koordinált.

2025-ben Poroszlai Ildikó-emlékplakett elismerésben részesült a bajai Türr István Múzeum kollektívája. A plakettet N. Kovács Zita igazgató, művészettörténész, főmuzeológus vette át.

A Kismúzeumi Tagozat Gönczi Ferenc Életműdíját vehette át dr. Örsi Julianna társadalomkutató, a túrkevei Finta Múzeum nyugalmazott igazgatója.

Kismúzeumok szolgálatáért – Pro Servitio Museorum Parvorum – díjban három fő részesült az esemény során: Reznák Erzsébet történész, a ceglédi Kossuth Múzeum nyugalmazott igazgatója, dr. Végh Katalin néprajzos muzeológus, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége ügyvezetője és Vidák Tünde, a Marcali Múzeum igazgatója, néprajkutató, andragógus, etnográfus.

A díjak átadása után a szakmai nap témáját boncolgatták a megjelentek. Az elsőként – mintegy vitaindító megszólalásként – Rosta Ferenc kultúráért felelős alpolgármester szólt a megjelentekhez. Beszédében elismerését fejezte ki a kitüntetetteknek, majd a Kiskun Múzeumról és helyi elismert alkotókról tartott rövid ismertetőt. Hangsúlyozta, hogy a képzőművészeti alkotások elhelyezéséről a települések múzeumának gondoskodnia kell, azokat tárolni, rendszerezni. Sajnos városunk intézménye is tárolóhelyek hiányával néz szembe, képzőművészeink méltó bemutatóterme hiányzik. A kismúzeumok számára gondot okoz és az önkormányzat sem tud elég forrást biztosítani ehhez. A probléma megoldása sürgető, hiszen a helyi identitás őrzése kerül veszélybe így. Véleménye szerint egy nagyobb ütemű bővítés oldhatná meg a kialakult kedvezőtlen helyzetet, ahol méltó kiállítóhelyre lelhetnének a páratlan képzőművészeti alkotásaink.

Mészáros Márta a Képzőművészeti gyűjtemény a Kiskun Múzeumban című előadásában tényekről és számokról tájékoztatta a megjelenteket. Elmondta, hogy a kiskunfélegyházi múzeum legfiatalabb és legkisebb gyűjteménye a képzőművészeti alkotások tára, a kezdeteket 1959-re tehetjük. A múzeumot 1902-ben alapították az akkori gimnázium régiségtárára alapozva, amelyben nem szerepelt jelentős mennyiségű képzőművészeti alkotás. Az első beleltározott műtárgy Lotz Károly 1894-es akvarellje, mellette elsősorban történelmi személyeket ábrázoló festmények szerepeltek, amelyek a Kiskun Kerületi kapitányságnak a padlásán voltak fellelhetők. A képzőművészeti gyűjtemény kezdete dr. Mezősi Károly, a tanítóképző igazgatójának nevéhez fűződik, aki megkezdte a műtárgyak leltározását. A különgyűjtemény létrejöttét Holló László festőművész ajándéka indította el, amely akkor négy festményt jelentett. Ez a néhány festmény 1961-ben kollekcióvá gyarapodott és 1969-ben létrejöhetett az első állandó tárlat. A gyűjteményi elv ma is a helyi kötődés megléte, az országosan elismert művészek és a Holló László-díjas alkotók, valamint figyelmet érdemelnek a félegyházi amatőr művészek munkái is. A gyűjteménygyarapításban és állandó kiállítások szervezésében korszakalkotó munkát végzett Bánkiné dr. Molnár Erzsébet egykori múzeumigazgató, akinek közbenjárására Holló László mellett Szántó Piroska és Morell Mihály alkotások is helyet kaptak a múzeum falai között. Jelentős gyarapodást jelentett a múzeumnak fennállásának századik évfordulója, amely évben ajándékozásra kérték fel a művészeket. 2009-ben egy jelentős átalakulás eredményeképpen több félegyházi művész kiállítása valósulhatott meg, amit 2015-ben egy komplex MŰVÉSZ-TÉR kialakítása követett, a Petőfi Emlékházban. Utóbbi felújítása később nem tette lehetővé az állandó tárlatok megvalósítását és jelenleg a Kiskun Múzeum sem rendelkezik állandó képzőművészeti kiállítással. Álmuk egy művészcentrum megvalósítása, amely tárolást és tárlatigényt is kielégítene.

Az esemény folytatásában N. Kovács Zita, a Türr István Múzeum igazgatója Magánügy vagy közügy? Milyen egy jó művészeti gyűjteményezés egy területi múzeumban Magyarországon?, valamint Vidák Tünde, a Marcali Múzeum igazgatójának Átvétel és megújulás: a Bernáth-hagyaték Marcaliban című előadását hallgathatták meg a megjelentek. A szakmai nap végén a Kiskun Múzeum állandó tárlatait ismerhették meg az érdeklődők.