A temető felett helyezkedik el a 15-17. században lakott településrészlet. A lelőhely érintett részét nem rongálták mezőgazdasági munkálatok, így szinte a fű alól bukkannak elő a korabeli több helységes épületek vert falainak maradványai, a szobákba épített cserépkályhák omladékával.

Révfalu a 15. század közepétől, mint a jobb parti Dunaföldvár szemközti átkelője fontos szerepet játszott a korabeli kereskedelemben. A 16. században élte virágkorát a település, ekkor ezer számra hajtották a szarvasmarhákat a Nyugat-európai piacok felé.

A Kecskeméti Katona József Múzeum régész-koordinátorának vezetésével most folyó feltárás során előkerült leletanyag hűen tükrözi ezt a gazdagságot. Az archeológiai tudásbázis számos fém eszközzel és közel 300 korabeli ezüst pénzzel gyarapodott, melyek között a magyar veretek mellett két tucatnyi török akcse és pár külföldi pénzérme is volt.
 

Fényképek:

- Csont csat

- Cölöphelyes alapárok