A cikkben említett koszorúzás vagy magánszemély, vagy pedig valamely civil szervezet kezdeményezése lehetett, melyről információt, meghívót sem a város vezetése, sem a média, sem a város polgárai nem kaptak, tehát felvetődik a kérdés, hogy vajon így nem álságos, tettetett együttérzésről tanúskodik-e a megemlékezés a holokauszt áldozatairól. A koszorúzással talán csak az volt a cél, hogy politikai kampányát szolgálja Horváth Tamásnak, hiszen néhány fotó és a facebookján megjelenő írás szolgáltathat bizonyítékul a holokauszt áldozatai iránti „tiszteletéről”. Az is sajnálatos tény, hogy a cikk írója, Eszik Bence, illetve a saját facebook oldalára mindezt feltevő Horváth Tamás, vagy az egész irományt a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat hivatalos lapjára átvevő Félegyházi Közlöny szerkesztősége Auschwitz-Birkenau nevét hibásan jelentette meg.  Talán ennyire lényegtelen volt számukra az holokauszt áldozatainak elhurcolása és sorsa? Vagy ténylegesen csak kampányfogásnak szánta Horváth Tamás, melyhez asszisztál a Félegyházi Közlöny?  A cikk kampányjellegét támasztja alá az is, hogy a cikk említette civilek és Horváth Tamás, városi képviselő mellett dr. Garai István Levente képviselő úr is jelen volt a koszorúzáson, akiről még érintőlegesen sem történik említés sehol, a fotókon viszont világosan látszik, hogy ő is részt vett a koszorúzáson. Az ő neve miért nem jelent meg sehol?

Szomorú tehát, hogy egy ilyen tragédiát, mint a holokauszt áldozatairól való megemlékezést is politikai kampánynak használhat fel bárki, és szomorú az is, hogy a kampánycélzatú rendezvényt a város hivatalos lapja, a Félegyházi Közlöny kontrolálatlanul, szó szerinti átvétellel leközöl, leközölhet.

Balla László