Móczár Gábor köszöntő beszédében a parcellakőről közölt információkat. Elmondta, hogy a gránitkő felületén egy QR-kód található, amely mintegy ajtóként funkcionál: ha beolvassuk és belépünk rajta, feltárul előttünk Kiskunfélegyháza temetőiben nyugvó nagyjaink élete, munkássága, mindaz, amit hazánkért tettek.

– A múlt megismerése és megismertetése miatt helyezzük el Magyarország temetőiben több mint 700 helyszínen ezeket az okos parcellaköveket. Meggyőződésem, hogy okossá, tapasztalttá csírakis a nagy elődök tehetik az embert, ha megvizsgálva a múltunkat, történelmünket és annak tapasztalatából építjük a jelent és a jövőt. A magyar nemzet számára maradandót alkotó személyek temetkezési helyének védelmére született meg az úgynevezett Nemzeti sírkert, amely ma már több mint 6300 sírt számlál országszerte. A Nemzeti sírkertbe sorolással jogi védelmet élvező sírokat nem lehet felszámolni, felettük a rendelkezési jogot a Nemzeti Örökség Intézete, a Miniszterelnökség háttérintézménye gyakorolja. Három éve azért indítottuk útjára az úgynevezett okos parcellakövek telepítését, hogy ezek segítségével mindenki megismerhesse ezeket a különleges életutakat – fogalmazott. Hozzátette: a mai avatással együtt országosan 70 parcellakövet találni, szerte a temetőkben. Itt, Kiskunfélegyházán három Nemzeti sírkertbe sorolt védett sír található: Holló László festőművész, Szabó József altábornagy a Ludovika Akadémia parancsnoka és Szabó Kálmán etnográfus, régész, múzeumigazgató síremléke.

Rosta Ferenc alpolgármester beszédében hangsúlyozta, hogy mindhárom kiskunfélegyházi személy valamilyen különleges, egyedülálló teljesítménnyel írta be magát a nemzet tudatába. Holló László Kossuth-, Munkácsy-, Szinyei-díjas festőművészünk, Kiskunfélegyháza legjelentősebb művésze, akit a magyar festészet Rembradtjának is neveztek. Kiemelte: Holló László népszerűségét, sikerét az is jelzi, hogy halálakor a temetésén tiszteletüket tévők létszáma olyan nagy volt, hogy a sor a városházától ért a temetőig.

– Boczonádi Szabó József tündöklő pályafutása sokak számára ismerős, neki tavaly a főutca illusztris helyén sikerült mellszobrot állítani. Leszármazottai ma is Amerikában élnek, örömmel mondhatom, hogy hamarosan látogatóba érkeznek Kiskunfélegyházára. Szabó Kálmán Kiskunfélegyházán született és járt iskolába, de tudományos munkája Kecskeméthez kötötte. 1911-től a Kecskeméti Múzeum munkatársa lett előbb tisztségviselőként, majd igazgatóként. 1935-ben a Néprajzi Társaság 10 tagú vidéki választmányának tagja, majd 1940-ben a társaság alelnöke lett. 1942-től főtanácsosként tevékenykedett. Meghatározó szerepe volt a Kiskun Múzeum 1942-es megnyitásában, régészeti és néprajzi anyagok rendezése is a nevéhez fűződik – fogalmazott az alpolgármester.

Lezsák Sándor beszédének kezdetén köszönetét fejezte ki Móczár Gábor főigazgató felé. Elmondta, hogy 1999-ben fogadták el azt a törvényt, amely a nemzeti sírkertek, védett sírhelyek érdekében született. A Nemzeti Örökség Intézete munkájának köszönhető, hogy már Kiskunfélegyházán is megtalálható az okos parcellakő. A folytatásban Széchenyi szavait idézte:

„Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit.’

– Ez a gondolat bennünket is vezérel. Jó érzéssel állok ma itt. A félegyházi temető is olyan sírkert, ahol nemcsak e három jeles személyiség sírja található meg, hanem ahol lehetőség lesz bővítésre. Én azok közé tartozom, akik minden sírhelyet védenének. (…) Ez a parcellakő kicsit a modern kor szellemében született. Ez szolgálja az embereket, szolgálja a gyermeket, az iskolásokat is. Kérjük meg őket, hogy vegyék elő a telefonjukat, és most használják arra, amire többek között hivatott. Széchenyi annak idején megálmodta a nemzeti sírkertet, ami megvalósult. A mai egy virtuális nagy sírkertté nőtt, amely korszak a főigazgató és munkatársai rendkívüli érdeme – fogalmazott Lezsák Sándor.

Az esemény végén Móczár Gábor, Lezsák Sándor, Rosta Ferenc és Balla László felavatták a parcellakövet.