– Miért fontos ez a kecskeméti találkozó, és kik vehetnek rajta részt?
– Ez egy évente megrendezett regionális esemény, amely az ország több pontján, például Veszprémben, Szekszárdon vagy Győrben is zajlik. Kecskeméten most október 10–12. között várunk mindenkit. Ez nemcsak „olajcsere” a már felépülő tagoknak, hanem lehetőség az érdeklődőknek is, hogy megismerkedjenek velünk. Be lehet jönni kíváncsiskodóként. Ez egy biztonságos közeg, ahol mindenki szabadon dönthet, akar-e beszélni, vagy előbb inkább hallgat.

– Mit adhat egy ilyen gyűlés azoknak, akik még csak gondolkodnak a változtatáson?
– A legtöbben azt hiszik, hogy egyedül vannak a problémájukkal. Én is azt hittem. A gyűléseken rájön az ember, hogy nincs egyedül, sokan átéltük ugyanazt. Megtanuljuk meghallgatni egymást, őszintének lenni, előbb magunkkal, aztán másokkal is. Ez az első lépés ahhoz, hogy valaki elinduljon a józanság útján. Nem kell rögtön beszélni, elég hallgatni, figyelni, és amikor megérik az idő, kimondani a dolgokat. Ez óriási lelki megkönnyebbülést hoz.

– Milyen a találkozó menete, hogyan épül fel a program?
– Péntek este egy bevezető gyűléssel kezdünk, ahol mindenki hozza a saját érzéseit, gondolatait. Szombaton reggeltől több, témák szerint vezetett gyűlés lesz, alázat, empátia, ráhagyatkozás, a 12 lépés programja, este pedig kötetlen beszélgetés. Vasárnap zárógyűléssel fejezzük be, ezt a félegyházi csoport tartja. Van, aki három napig marad, más csak egy gyűlésre ül be, ez mindenkinek a saját döntése.

– Mit mondanál annak, aki még nem tudja, merjen-e elmenni?
– A legfontosabb, hogy akarnia kell, de egyedül nem megy. Mi csak annyit kérünk: ne gondolkodj sokat, csak gyere el! Nem erőltetünk semmit. A gyűléseken nem kritizáljuk egymást, nem szólunk közbe, meghallgatunk, és csak utána beszélgetünk. Ez egy biztonságos tér. Az ember itt rájön, hogy van út a józansághoz, és van közösség, ami segít.

– Mit emelne ki abból, amit ez az út adhat?

– Józanul gondolkodni és dönteni. Megtanulni nem hirtelen reagálni, hanem átgondolni a helyzeteket. Megbocsátani másoknak – és magunknak is. Ez olyan lelki békét ad, amit nehéz szavakkal leírni. Nem könnyű út, de mi, akik járjuk, tudjuk: van megoldás, és nem vagyunk egyedül.