– Mi történik tavasszal a vadállománnyal, és mire kell figyelnie ilyenkor a lakosságnak?

– Május-június környékén kezdődik az ellési időszak az őzeknél és a szarvasoknál. Ez azt jelenti, hogy a frissen született gidákat és borjakat az anyjuk gyakran egyedül hagyja néhány órára, amíg táplálkozik. Az emberek sokszor tévesen azt hiszik, hogy ezek a kicsik elárvultak, és hazaviszik őket segítő szándékkal. Valójában az anyjuk általában visszatér hozzájuk – ha viszont a kicsit megérintik, az emberi szag miatt az anya nem ismeri fel, és végleg magára hagyhatja.

– Mi a helyes eljárás, ha valaki vadkölyköt talál?

– A legfontosabb szabály, hogy nem szabad hozzáérni. Lehet fotót készíteni, de semmiképp sem szabad elmozdítani vagy megfogni az állatot. Ha mégis ez megtörténik, és a vadat elhozzák, akkor az csak hatósági engedéllyel rendelkező szakemberekhez kerülhet, de ezek a helyek már gyakran telítettek. Az állat gondozása rendkívül költséges és időigényes, gyakran életük végéig emberi felügyeletre szorulnak. Az sem megoldás, ha valaki otthon próbálja meg nevelni – ez jogilag természetkárosításnak minősül.

– Milyen megoldások léteznek arra, hogy a mezőgazdasági munkák során ne sérüljenek meg a vadak?

– Régen riasztóláncokat vagy kutyás keresést alkalmaztak, de ezek nem mindig voltak hatékonyak. Ma már egyre több gazdálkodó kér drónos felderítést hőkamerával, amivel még kaszálás előtt be lehet azonosítani a fűben rejtőző gidákat. Emellett léteznek olyan szenzoros eszközök is, amelyek felismerik az állatot a gépek előtt, és automatikusan kiemelik a kaszát. Ezek technológiailag fejlettek és költségesek, de nagyon hatékonyak – és egyre elterjedtebbek.

– Milyen jogi szabályozás vonatkozik a vadon élő állatokra?

– Minden vadon élő állat – beleértve a fiatal példányokat, tojásokat vagy hullajtott agancsokat – az állam tulajdonát képezi. Addig nem lehet őket birtokba venni, amíg a vadászatra jogosult nem hozza terítékre. Ha valaki hazavisz egy ilyen állatot, vagy engedély nélkül gyűjt agancsot, akkor természetkárosítást vagy lopást követ el, ami komoly bírságokat és hatósági eljárást vonhat maga után. Az agancsgyűjtésre engedélyt kell kérni, és a vadászatra jogosult vissza is vásárolhatja a megtalált darabokat.

– Milyen aktuális feladatai vannak most a KEFAG-nak a vadgazdálkodásban?

– A tavaszi időszakban kiemelt feladat az itatás és sózás. A kevés csapadék miatt már február végén meg kellett kezdeni az állatok vízellátását, ehhez napelemes kutakat használunk. A zöld takarmány nagy mennyiségben hasmenést okozhat a kérődzőknél, ezért sótömböket helyezünk ki, amelyek segítenek az emésztési problémák enyhítésében. Ezeket sózó állványokra tesszük, így különféle méretű vadak is hozzáférnek. Emellett természetesen folyamatosan karbantartjuk az etetőket és ellenőrizzük az állományt.

– Van-e most valamilyen programja a KEFAG-nak, ahol az érdeklődők közelebbről is megismerhetik a munkájukat?

–Május 31-én, szombaton rendezik meg a „Pattanj nyeregbe!” elnevezésű kerékpártúra, amelyet a KEFAG Zrt. Bugaci Erdészet és a Halasi Bringabarát Klub közösen szervez. A 100 km-es túra Kiskunhalasról indul, és az Aranymonostor Látogatóközpontig vezet, ahol a résztvevők élményfilmmel, tárlatvezetéssel és virtuális valóságon keresztül ismerkedhetnek meg a környék történetével. A részvétel ingyenes, de előzetes jelentkezés szükséges. Egy nagyszerű alkalom, hogy a természet szerelmesei testközelből találkozhassanak az erdészek munkájával és a KEFAG mindennapjaival.

fotó: pixabay