Február 19. csütörtök, Zsuzsanna
2026. február 19., 18:00

Nagyböjt a digitális korban – beszélgetés Geszler Péter atyával

Hamvazószerdával kezdetét vette a nagyböjt, a húsvétra felkészítő negyvennapos időszak. A böjt azonban ma már nem csupán az étkezési lemondásról szól: egyre többen vállalnak „digitális böjtöt” is, tudatosan csökkentve a képernyőidőt, a közösségi oldalak használatát vagy az online szórakozást. A testi önmegtartóztatás mellett a csend, a figyelem és a kimondott szavaink fegyelmezése is segíthet abban, hogy hitünk és emberi kapcsolataink megújuljanak. A témában Geszler Péter atyával, a Sarlós Boldogasszony Templom esperes plébánosával beszélgettünk.

Mit jelent ma a böjt?

– A Szent Negyven Nap idején legnagyobb ünnepünkre a Húsvétra, vagyis Jézus Krisztus halálára és feltámadására készülünk, elsősorban lélekben, melyet természetesen kiegészít a testi böjtölés is. XIV. Leó pápa idei nagyböjti üzenetében találóan megfogalmazza: a böjti időszak lényege, hogy újból életünk középpontjába állítsuk Istent, hogy „így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.”

A hétköznapokban milyen konkrét formát ölthet ez?

– A böjt kapcsán mindenki elsősorban a hústól való tartózkodásra gondol, de jól tudjuk, hogy ez szigorúan a 18–60 év közöttiekre vonatkozik, rájuk is csak hamvazószerdán és a pénteki napokon. Persze dicsérendő, ha valaki idősebb vagy fiatalabb korában is megtartja ezt, vagy a teljes 40 napos időszakra elhagyja a húsfogyasztást, erre is van bőven példa. Mint ahogy arra is, hogy a hústilalom mellett egyesek lemondanak az édességről, a lustálkodásról vagy akár a „hisztizésről” – ahogy egy kislány fogalmazott a napokban.
Mindemellett azonban érezzük, hogy ennél többről szól a böjt. Elsősorban rendezzük Istennel a kapcsolatunkat, ami a több imádságban, vagy a szentmisék gyakoribb látogatásában nyilvánul meg. Ehhez azonban elengedhetetlen az elcsendesedés, a hallgatás, hogy meg tudjuk hallani Isten szavát vagy akár felebarátink szavát is. A szentatya is erre bátorít idei nagyböjti körlevelében, amikor így fogalmaz: „milyen fontos teret adni az igének a hallgatás révén, mert a hallgatásra való készség annak a vágynak az első jele, hogy kapcsolatba lépjünk a másikkal.”

A mai digitális világban milyen módon böjtölhetünk még?

– Fontos, hogy rendezzük kapcsolatunkat önmagunkkal, ezt a célt konkrét böjttel vagy lemondásokkal érhetjük el. A hústilalom mellett ma már sokan vállalkoznak arra, hogy egyéb lemondásokkal teszik lelküket tisztábbá, erényesebbé. Ide tartozik a „digitális böjt” is, ami háttérbe szorítja a képernyőhasználatot, legyen az telefon, tévé vagy akár számítógép. Vannak, akik az egész nagyböjti időszakra lejelentkeznek a közösségi oldalaikról, vagy csak nem lépnek fel rá. Mások megvonják maguktól az internethasználatot, kizárólag a munkájuk végzéséhez szükséges időt töltik a világhálón. Vannak, akik streaming – vagy játék, esetleg zene – mentes böjtöt tartanak, lemondva az online játékokról vagy a kedvenc sorozataikról. Komoly áldozathozatal, hiszen az életünk szerves részévé vált a digitális világ és még az is előfordulhat, hogy elvonási tüneteket fedezhetünk fel önmagunkon. Ez figyelmeztető jel lehet számunkra, hiszen itt kiderül, hogy mennyire tudunk uralkodni önmagunkon, parancsolni magunknak.

– A kapcsolatainkban és a kommunikációnkban hogyan élhetjük meg a böjtöt?

– Az embertársi kapcsolatainkat is rendeznünk kell, ez pedig a felebaráti szeretet küldetése, melyet különösen is gyakorlunk a nagyböjtben. Ez lehet jótékonykodás, figyelmesség, az időnk odaajándékozása a másik számára. Leó pápa ebben az évben egy konkrét feladatot adott a keresztény világnak, ami azt gondolom nagyon is aktuális: „Szeretnélek benneteket az önmegtartóztatás egy igen konkrét és gyakran alábecsült formájára hívni: a felebarátunkat sértő és sebző szavaktól való tartózkodásra. Kezdjük el lefegyverezni beszédünket: mondjunk le a csípős megjegyzésekről, az elhamarkodott ítélkezésről, a távollevők megszólásáról – akik nem tudnak védekezni –, és a rágalmazásról. Törekedjünk inkább arra, hogy megválogassuk szavainkat, és kedvesek legyünk: a családban, barátaink között, munkahelyünkön, a digitális felületeken, a politikai vitákban, a médiában, a keresztény közösségekben. Így a sok gyűlölködő szó átadja helyét a reményt és békét közvetítő szavaknak.” Csodálatos gondolat a szentatyától, aki velünk együtt látja és érzi, hogy egy olyan világban élünk, amely sebeket hordoz, amely megfertőződött az emberi gyűlölettől és ennek egyik új harctere az a digitális világ, melyet böjtre lehet fogni ebben a szent időben.

Nagyböjt idején több közösségi programot is hirdet a plébánia. Mikor és hogyan segítik ezek a híveket a lelki felkészülésben?

– A nagyböjt közösségi út is, nemcsak személyes vállalás. Március 9–11. között nagyböjti lelkigyakorlatot tartunk, amelyet dr. Serfőző Levente szegedi plébános vezet. Ez három olyan nap, amikor tudatosan félretesszük a hétköznapok rohanását, és Istenre figyelünk. Március 21-én az epereskerületek képviselőtestületeinek lelkigyakorlata lesz Petőfiszállás–Pálosszentkúton, ami szintén a lelki elmélyülést szolgálja. Emellett a nagyböjt során minden szerdán és pénteken délután 17 órától imádkozzuk a keresztutat. A március 27-i városi keresztút, valamint az április 3-i, 15 órakor kezdődő nagypénteki keresztút a Kálvárián segítenek abban, hogy Krisztus szenvedését ne csak emlékezetben, hanem imádságban és személyes átélésben is kövessük. Ezek az alkalmak nem pusztán programok a naptárban, hanem megállók az úton: segítenek elcsendesedni, számot vetni, újrakezdeni.

Fotó: Petroczi Timea

G. E.
Kövessen minket a Facebookon is!
chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram