A földrengés a földkéreg hirtelen mozgása, melynek során jelentős mennyiségű energia szabadul fel. Ez a mozgás a földkéreg lemezeinek elmozdulásából ered, amit tektonikus folyamatok idéznek elő. A rengést kiválthatja a kéreglemezek ütközése, egymás menti elcsúszása vagy távolodása, ami rezgéseket hoz létre a felszínen. Magyarországon júliusban Csongrád és Kiskunfélegyháza térségében több kisebb rengést is mértek. Ezek közül a legerősebb 3,6-os magnitúdójú volt a Richter-skálán, ami hazai viszonylatban figyelemre méltó eseménynek számít.

Hazánk a Kárpát-medence középső részén helyezkedik el, ahol több kisebb tektonikus mikrolemez érintkezik egymással. Ezek elmozdulásai az eurázsiai, adriai és afrikai kőzetlemezek kölcsönhatásának következményei. Évente több ezer apró rengést regisztrálnak Magyarországon, ám ezek többsége olyan gyenge, hogy az emberek nem érzékelik. Átlagosan 5-10 olyan esemény történik évente, amely már érezhető, jellemzően 3-4-es erősséggel. A legnagyobb ismert magyarországi földrengés 1763-ban Komárom térségében pattant ki, és megközelítette a 6,5-es magnitúdót.

A júliusi Csongrád környéki földrengések pontos földtani okait egyelőre nem tudjuk, ezt több hónap kutatómunka után fogják tudni a szakemberek megállapítani.

A rengés kiindulópontja a hipocentrum vagy rengésfészek, a felszín alatti hely, ahol az energia felszabadul. A felszínen ehhez tartozik az epicentrum, az a pont, ahol a mozgást először érzékelik. A Richter-skála logaritmikus felépítésű, ezért minden egyes magnitúdónyi növekedés a rezgések amplitúdójának tízszeres erősödését és az energia mintegy harminckétszeres felszabadulását jelenti. Ez magyarázza, miért van jelentős különbség például egy 4-es és egy 6-os erősségű rengés hatása között.

A földrengések intenzitását a felszabaduló energia mennyisége határozza meg, amit befolyásol a kőzetlemezek elmozdulásának mértéke, a keletkezett repedés hossza és mélysége. Magyarországon jellemzően kisebb, 1,5 és 4 közötti magnitúdójú események fordulnak elő, amelyek ritkán okoznak károkat.

Hazánkban nincs külön földrengésbiztos építési szabályozás, mivel az események többnyire alacsony intenzitásúak. Ettől függetlenül érdemes felkészülni: más, nagyobb kockázatú országokban – például Japánban vagy Kaliforniában – szigorú előírások garantálják, hogy az épületek ellenálljanak az erősebb rengéseknek is. Földrengés esetén tanácsos távol maradni az épületektől, fáktól vagy egyéb magas tárgyaktól, amelyek ledőlhetnek. Zárt térben érdemes stabil bútor alá húzódni, és kerülni az ablakok közelségét.

Fórián Szilveszter nemcsak a földrajzi folyamatok iránt érdeklődik: részt vett a Tisza folyó és mellékágai mikroműanyag-szennyezettségének kutatásában is, ami kimutatta, hogy a Tisza az Európai Unió egyik legszennyezettebb folyója ebből a szempontból. A földrengések vizsgálata és a környezeti problémák feltárása egyaránt segít jobban megérteni bolygónk működését, és tudatosabbá tenni a társadalmat.

A szakember szerint Magyarországon ugyan viszonylag ritkák és többnyire gyengék a földrengések, mégis fontos figyelemmel kísérni a jelenséget. A tudományos kutatásoknak köszönhetően egyre pontosabb képet kaphatunk a földkéreg működéséről, és felkészülhetünk a váratlan mozgásokra. A tudatosság és a megfelelő óvintézkedések hozzájárulhatnak biztonságunk megőrzéséhez még egy kevésbé veszélyeztetett régióban is.

Fotó: Getty Images/iStockphoto