Ezek közül a kutyák közül vizsgált egy kutatócsoport 302 egyedet, a tőlük 2017 és 2019 között begyűjtött vérmintákból pedig megállapították, hogy az állatok genetikája jelentősen eltér a világ más részein élő fajtársaikétól. A kutatók szerint ez nagy valószínűséggel a kutyákra generációk óta ható sugárzás eredménye.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy a különböző szintű sugárzásnak kitett kutyapopulációk genetikája is különbözik egymástól. A tudósok emellett hasonló elváltozásokat figyeltek meg az állatokon, mint amilyeneket a Japán elleni második világháborús atombomba-támadás túlélőinél tapasztaltak, például fejlődési rendellenességeket, de igen gyakori a szürkehályog kialakulása is – nyilatkozta az ABC Newsnak Tim Mousseau, a Dél-karolinai Egyetem biológiaprofesszora.

Elaine Ostrander, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet munkatársa és a csapat tagja az IFL Science-nek úgy fogalmazott: a vizsgálat egyik legizgalmasabb része, hogy csupán a DNS-profil segítségével képesek voltak megállapítani, hogy mely kutyák éltek közvetlenül a reaktornál, és melyek távolabb. Az eredmények hozzájárulhatnak a különleges génállományú csernobili kutyapopuláció alaposabb megismeréséhez és megóvásához. A kutatócsapat azt tervezi, hogy a jövőben egy részletesebb genetikai elemzést is elvégeznek majd.