Az új szabályozás az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletére (AI Act) épül, amely 2024 augusztusában lépett hatályba. Az uniós jogszabály az MI-rendszereket kockázati szintek szerint sorolja kategóriákba, a minimális kockázatú megoldásoktól az elfogadhatatlan kockázatot jelentő, tiltott rendszerekig. Minél nagyobb a rendszer társadalmi vagy egyéni kockázata, annál szigorúbb előírások vonatkoznak rá.

Magyarországon az MI-rendelet végrehajtásának intézményi kereteit a most hatályba lépett törvény teremti meg. A megfelelőségért felelős bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, míg a jogszerű alkalmazást a Nemzetgazdasági Minisztérium ellenőrzi. Utóbbi jogosult szankciók kiszabására: a bírság mértéke elérheti a 15 millió eurót vagy az árbevétel 3 százalékát, tiltott MI-rendszerek esetén pedig akár 35 millió eurót vagy az árbevétel 7 százalékát.

A jogszabály előírja, hogy a vállalatoknak gondoskodniuk kell munkatársaik MI-vel kapcsolatos ismereteiről, beleértve a technológia kockázatait és az adatbiztonsági szempontokat is. A szakértők szerint célszerű leltárt készíteni az alkalmazott MI-megoldásokról, és megvizsgálni azok szükségességét és biztonságát. Külön kockázatot jelent az úgynevezett „shadow AI”, amikor a munkavállalók engedély nélkül használnak MI-eszközöket, akár érzékeny adatok megosztásával.

A törvény egy szabályozott tesztkörnyezet létrehozásáról is rendelkezik, amelyben az MI-fejlesztők ellenőrzött körülmények között vizsgálhatják termékeik megfelelőségét. Ez az intézkedés 2026 augusztusában lép hatályba.

A vállalatok felkészülését segítheti az Európai Bizottság által nemrég bemutatott digitális omnibusz csomag is, amely a kisebb cégek adminisztrációs terheinek csökkentését és egyes határidők elhalasztását célozza. A javaslat azonban még elfogadásra vár, ezért a szakértők szerint a cégeknek érdemes folyamatosan nyomon követniük a szabályozás változásait.

forrás: piacesprofit.hu

fotó: archív