A tavaszi mezőgazdasági munkákról Kis-Czakó Máté mezőgazdasági mérnököt, gazdálkodót kérdeztük, aki hangsúlyozta, hogy sajnos a kevés csapadékkal sem jól gazdálkodunk. A csatornák nem megfelelő karbantartása miatt még az a kevés víz sem marad meg tartósan, ami esetleg enyhíthetné a jelenlegi problémákat. A tavaszi munkák kapcsán kiemelte, hogy a magágy előkészítés folyamatai zajlanak. Talajmunkákat végeznek a gazdák, amivel a tavaszi vetésre készülnek fel. Ilyen a szántás elmunkálás, bokrosító hengerezés, kombinátorozás. Maga is az utóbbit részesíti előnyben, hiszen csak sekélyen mozgatja át a talajfelszínt, ami emiatt nem szárad ki nagyobb mértékben. Kukorica és napraforgó kerül nála a földbe mindezek után, körülbelül 30 hektáron.

Tavaly ősszel vetette el az árpát és a búzát, ezek lassú növekedésnek indultak. Bokrosító hengerrel, gyomfésűvel kapnak kezelést, ami egyfajta stresszhelyzetet vált ki a növénynél, így annak fejlődése felgyorsul.

– A napsütés és a nappali felmelegedés érezteti hatását, ébredezik a természet. Az ideális a lassú, fokozatos felmelegedés lenne, egyenletes csapadék mellett. Ha azonban az elmúlt évek gyakorlata folytatódik, és egyik hétről a másikra jelentős, 20 fok feletti hőmérsékleti értékeket tapasztalunk, az nem fog kedvezni a hozamnak. Gombabetegségek üthetik fel a fejüket és a kelő gyomnövények ellen is védekezni kell a gabonában – fogalmazott a gazdálkodó, hozzátéve, hogy a téli hónapok csapadékmennyisége is messze elmaradt az átlagostól.

– Novemberben 47, decemberben 35, januárban 25 és februárban 28 milliméter eső esett, így minimum 100 milliméter hiánnyal indul a márciustól augusztusig tartó vegetációs időszak.

Hogy mindezek ellenére miért vág bele mégis évről évre a munkába, azt Kis-Czakó Máté két tőmondatba belesűríti:  

– A parasztember ilyen. Reménykedik és hisz.