A megemlékező sétára érkezőket Kállainé Vereb Mária, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnöke köszöntötte, aki hangsúlyozta, hogy egyesületük – megalakulásától - kiemelt feladatának tekinti, hogy a városi önkormányzattal közösen - ápolja azon jeles nagyjaink emlékét, akik példaképek, akik hosszú időn át tevékenykedtek a köz érdekében. Beszédéből megtudtuk, hogy a város tanácsa 1867. június 8-án adta ki az első díszpolgári oklevelet, így vált gyakorlattá, hogy időnként egyes, arra érdemesnek tartott közéleti személyiséget a város érdekében tett kimagasló tettéért, tevékenységéért, vagy hosszú ideg a település vagy az ország érdekében végzett kiemelkedő munkájáért a város díszpolgárává válassza. Hozzátette: az egyesület kiadásában jelent meg a Kiskunfélegyháza Díszpolgárai című kötet, előbb 2007-ben, majd bővített formában 2017-ben, amely 42 fő munkásságát mutatja be. Azóta 2 fővel gyarapodott azok száma, akik az elmúlt időszakban olyan közéleti és tudományos tevékenységet fejtettek ki, amely érdemessé tette őket arra, hogy a város díszpolgárrá válassza őket. A tavalyi évben teremtettek hagyományt a könyvtárban, amikor megrendezték évfordulós díszpolgárokról szóló estet, amelyet idén is folytatni kívánnak. Ennek első eseménye volt az Alsótemetőben megvalósuló megemlékező séta.

Haubner Károly (1863-1931) dalköltő, karmester, énektanárra Kapus Béláné tiszteletbeli elnök emlékezett.

Díszpolgárunk 1863. Január 29-én született a Bihar vármegyei Gyapjú községben. Édesapja korai halála után édesanyja, Haragos Karolina a Vöröskereszt szolgálatában vállalt intézőnői munkát, ezért a négy gyermek intézeti nevelésbe került. Károly a nagyváradi piaristáknál szerzett okleveles kántor képesítést. 1884-ben érkezett Kiskunfélegyházára, segédkántorként vállalt munkát. 1888-ban Répás Annával kötött házassága 1906-ban válással végződött. 1889-ben tisztviselő lett, először pénztárnokként, majd számtisztként működött, később pénztáros, majd főpénztárosi pozíciót töltött be a polgári pénzintézetben. Felelősségteljes munkája mellett 23 éven át generációkat tanított énekre a polgári iskolában, sőt dalszerzőként, karvezetőként is működött. Missziót vállalt a közművelődés területén: nevéhez fűződik az Iparos Egylet Dalcsoportjának, a Kiskunfélegyházi Daloskörnek, a Népdalárdának és a Polgári Daloskörnek a megszervezése és színvonalas működtetése. Hegedős álnéven a Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó című helyi újságban is publikált. Később dalgyűjtéssel is foglalkozott. A polgárosodó városban ő ismerte fel először annak szükségességét, hogy az iparos ifjúságot be kell vonni a közművelődésbe. Megszervezte az Iparos Ifjak Önképző Körét, amelynek elnökeként 38 éven át elkötelezetten fáradozott a félegyházi fiatalok kulturális gyarapodásáért. Nagy megtiszteltetés érte, amikor 1928-ban a város vezetése őt kérte fel a minisztérium által megküldött zenei kataszter elkészítésére, azaz a zenekultúra akkori állapotának felmérésére. A távoli Erdélyből érkezett fiatalember a félegyházi kulturális élet meghatározó egyénisége lett, lelkes kortársai kiskunsági trubadúrnak, Félegyháza dalos pacsirtájának nevezték. Pedagógusi munkája, kultúrateremtő és kultúra őrző tevékenysége majd fél évszázadon keresztül meghatározta a város szellemiségét.

Dr. Mezősi Károly (1907-1971) tudós tanár munkásságát Tóth Gyuláné, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tiszteletbeli tagja, a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola nyugalmazott igazgatója idézte fel. 

Díszpolgárunk, a neves történész, irodalomtörténész, a Szegedi Egyetem magántanára, a félegyházi Állami Tanítóképző és Petőfi Sándor Gimnázium igazgatója, a Pest megyei múzeumok nyugalmazott igazgatója 1971. július 4-én hunyt el. Dr. Mezősi Károly 1905. Január 15-én született a Csongrád megyei Földeákon. Iskoláit Csongrádon és Kiskunfélegyházán végezte, egyetemre Szegedre járt, ahol 1928-ban szerzett történelem-magyar szakon oklevelet és bölcsészdoktori címet. 1930-tól tanítóképző intézeti, majd gimnáziumi tanár és igazgató városunkban. Mezősi Károly több tanulmányában is foglalkozik Petőfi Sándor és Móra Ferenc életével és munkásságával. Nevéhez fűződik Móra Ferenc szülőházának azonosítása, amely kezdeményezésre létesült az emlékmúzeum. A tudós tanárnak, múzeumigazgatónak köszönhetjük a következő köteteket: Az Alföld története az újkorban, Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében, A 75 éves Félegyházi Tanítóképző története, A Pajkos-Szabó féle szélmalom megmentése, A Közelebb Petőfihez, Az évszázados Petőfi per, Petőfi családja a Kiskunságban, Mezősi Károly írások Móra Ferencről... Emlékét emléktábla, domborművek jelzik, munkásságát értéktárunk is őrzi. 1991-től városunk díszpolgára dr. Mezősi Károly.

Ágó József (1906-2001), az 1950-es, 60-as évek Félegyházájának ismert és nagyra becsült személyiségének emlékét Buszlai István, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnökségi tagja idézte fel.

Ágó József 1906-ban Kiskunfélegyházán született, sokgyermekes szegényparaszt családban. Szülei korán elhaltak. Ágó József gyermekkorától kezdve cselédként dolgozott helyi gazdáknál. 1933-ban nősült meg, feleségétől, Lucka nénitől hat gyermekük született. A cselédévek után, 1942-től, néhány hold földön kishaszonbérlőként tevékenykedett, majd 1950-ben belépett a selymesi termelőszövetkezetbe, mely a Lenin Termelőszövetkezet egyik elődje volt. Szinte a kezdetektől elnöki teendőket látott el. Szövetkezetek bomlottak, egyesültek, küzdöttek a nincstelenséggel, az újfajta gazdálkodással. Nehéz időket éltek, de igyekeztek talpon maradni, alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ágó József 1969-ig töltött be elnöki tisztséget, mindvégig a szövetkezet megerősítésén dolgozott. Munkája elismeréseként több magas kitüntetésben részesült, és tagja volt a városi, sőt megyei tanácsnak is. 1969-tól kezdődően, nyugdíjba vonulásáig elnökhelyettesként munkálkodott. Az idős tagok problémáit igyekezett orvosolni, a tanyák villamosításáért és útépítésekért tevékenykedett. Jó kapcsolatteremtési készséggel bírt, elismerték munkáját, szerették közvetlenségét. Szép énekhangja, és széleskörű népdal ismerete okán idős korában is szívesen eljárt a szövetkezeti népdalkörbe. Neje, a csendes Lucka néni a kézimunka kört vezette. A Városi Tanács 1974-ben Ágó Józsefet a fent ismertetett tevékenységéért Kiskunfélegyháza díszpolgárává választotta, a várossá nyilvánítás 200. évfordulója alkalmából.

A díszpolgárok sírjainál mécseseket és a megemlékezés koszorúit helyezett el Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, valamint az önkormányzat Ifjúsági Irodája. Az eseményen tárogatón közreműködött dr. Tóth Ákos.