A QGP az anyag rendkívül forró, sűrű állapota, amely az ősrobbanás után rövid ideig létezett, és ahol a kvarkok és gluonok szabadon mozoghattak. A CERN Nagy Hadronütköztetőjében (LHC) mesterségesen létrehozott nagyenergiás ütközések lehetővé teszik e korai világegyetemi állapot tanulmányozását.

Korábban csak ólom vagy xenon atommagok ütközéseiben figyelték meg a QGP jellegzetes „sugárelnyelését” (jet quenching), amely az energiahordozó részecskenyalábok elnyomását jelenti. Most először oxigén-oxigén ütközésekben is sikerült detektálni a jelenséget: a mért értékek azt mutatják, hogy már ilyen kis rendszerekben is létrejön a plazmaállapot.

A kutatók a neon-neon ütközésekkel folytatják a méréseket, hogy feltárják a sugárelnyelés méretfüggését, és összevethessék az adatokat a nagyobb rendszerekkel. Ez az eredmény áthidalja a kis és nagy ütközési rendszerek közötti űrt, új lehetőséget nyújtva az univerzum kezdeti állapotának vizsgálatára.

A munkában magyar kutatók – köztük a Wigner Központ és az ELTE TTK szakemberei – is kulcsszerepet játszottak, az NKFI Alap támogatásával. Az eredményeket az Initial Stages 2025 nemzetközi konferencián mutatják be.

forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
fotó: CERN