A szakember hangsúlyozta, hogy a beszéd elsajátításához elengedhetetlen az ép hallás és a jól működő hangképző szervek, de a nyelvelsajátítás nem pusztán utánzáson alapul. A gyermekek felismerik a nyelv mintázatait, a beszédhangok képzését, a szavak és toldalékok jelentését, valamint a mondatok szerkesztésének szabályait is.

Részletesen ismertette a különböző életkori szakaszokat. Megtudtuk, hogy az újszülött kor sírással és hangadás kísérleteivel indul, majd a gagyogás, a szókincs bővülése és a mondatalkotás egyre összetettebb formái következnek. Már egyéves kor körül megjelennek az első szavak, két-három éves korban ugrásszerűen gyarapodik a szókincs, óvodáskorra pedig a gyermekek már összetett mondatokban kommunikálnak, és egyre jobban eligazodnak a nyelv szabályai között.

Kókai Nóra arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos jelek – például ha a gagyogás elsatnyul, a gyermek nem figyel a beszédre, nem ismétel hangokat, vagy tartósan nehezen érthető a beszéde – korai beavatkozást igényelhetnek.

A logopédus kiemelte azt is, hogy érdemes minél több mondókát, éneket, ölbéli játékot beiktatni a mindennapokba, sokat mesélni és beszélgetni a gyermekkel, ugyanakkor kerülni a digitális tartalmak túlzott használatát.

A szókincs- és beszédfejlesztéshez egyszerű, mégis hatékony módszereket mutatott be: például a tárgyak és fogalmak csoportosítását, szóláncot, súgott szavak felismerését, találós kérdéseket vagy összetett utasítások követését. A mindennapi helyzetekben is rengeteg lehetőség rejlik, a közös játék, séta vagy éppen az étkezések mind jó alkalmat adnak a kommunikációra.

A délelőtt végére a résztvevők nemcsak új tudással, hanem sok gyakorlati ötlettel is gazdagodtak, amelyeket otthon azonnal kipróbálhatnak.